Ligeti csiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ligeti csiga
Cepaea nemoralis (Linnaeus 1758).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Orthogastropoda
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Eupulmonata
Család: Főcsigák (Helicidae)
Alcsalád: Helicinae
Nemzetség: Helicini
Nem: Cepaea
Faj: C. nemoralis
Tudományos név
Cepaea nemoralis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ligeti csiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti csiga témájú kategóriát.

A ligeti csiga vagy sötétszájú ligeticsiga[1] (Cepaea nemoralis) Nyugat- és Közép-Európában őshonos szárazföldi csigafaj, amit Észak-Amerikába is behurcoltak.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párosodó ligeti csigák

A ligeti csiga háza 12-22 mm magas és 18-25 mm széles, 4-5 kanyarulatból áll. A héj színe rendkívül változékony, sárgás, fehéres, barnás vagy vöröses is lehet és változó számú (1-6) és szélességű sötétbarna hosszanti csíkok húzódnak rajta, de egyes esetekben ezek is hiányozhatnak. A szájadék pereme sötétbarna (ritkán fehér), köldöke fiatalkorban szűk, a kifejlett egyedeknél pedig be is záródik. Az 1800-as években színváltozatainak külön nevet adtak, de később egységesítették a fajt.

A hasonló fajok közül a pannon csiga inkább fehér alapú, kevésbé intenzíven színezett. A kerti csigától sötét színű ajakduzzanata különbözteti meg. Azokon a területeken, ahol fehérajkú ligeti csigák is előfordulnak, csak anatómiai vizsgálattal, a szerelemnyiluk keresztmetszete alapján különböztethetőek meg. A csiga teste helyenként barnás-vöröses árnyalatú szürke, tapogatói sötétebbek.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ligeti csiga Közép- és Nyugat-Európában őshonos. A Brit-szigetek déli részén gyakori, Skóciában már ritka, és hiányzik a Hebridákról, Orkney és Shetland szigetéről. Északon Dél-Svédországig, délen Közép-Spanyolországig, keleten pedig a Baltikumig, Nyugat-Ukrajnáig és a Nyugat-Balkánig terjed élőhelye. Nyugat-Európában az egyik leggyakoribb szárazföldi csigafaj. Újabban Észak-Amerikába és Venezuelába is behurcolták. Magyarországon a Dunántúlon, annak is inkább a nyugati felén fordul elő, a Dunától keletre csak két helyről ismert.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ligeti csiga nyílt erdőkben, bokros-bozótos területeken él, a települések környékén kertekben, útszéleken is előfordul, helyenként nagy számban is. Korhadó vagy hervadt növényi részekkel táplálkozik, mezőgazdasági károkat nem okoz. Svájcban 1200 méterig, a Pireneusokban 1900 méteres magasságig találták meg.

Hermafroditák, de szexuálisan szaporodnak. Szaporodási időszaka az éghajlattal változik; Angliában június-augusztusban, Francia- és Németországban május-októberben rakja le 40-80 darab 2,5-3 mm hosszú, ovális petéjét a talajba ásott lyukba. A peték 15-20 nap múlva kelnek ki, a fiatal csigák 1 évesen érik el az ivarérettséget. Élettartamuk 7-8 év is lehet, de természetes körülmények között évente kb. 50%-os esélye van, hogy ragadozók zsákmányául essen vagy egyéb módon pusztuljon el.

Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft.

Színváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]