Láz (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láz (Lazy pod Makytou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Puhói
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1475
Polgármester Ján Mičic
Irányítószám 020 55
Körzethívószám 042
Népesség
Teljes népesség 1292 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 259 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 380 m
Terület 4,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Láz  (Szlovákia)
Láz
Láz
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 40″, k. h. 18° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 40″, k. h. 18° 12′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Láz (szlovákul Lazy pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban. Több hegyi telep tartozik hozzá. 2011-ben 1292 lakosából 1219 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puhótól 15 km-re északnyugatra fekszik, 14 km hosszúságban húzódik Alsórétfalutól a morva határig. Teljes területe 50 km2, két korábbi településből Lázból és Lázaljából egyesült. Főbb településrészei: Tisové, Dubková, Potok, Rieka, Mladoňov és Čertov.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lázalját 1475-ben, Láz falut 1598-ban említik először. A két település a vlach jog alapján pásztornépek betelepítésével keletkezett. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A reformáció idején az itt élők is felvették az új hitet. Kezdetben az alsórétfalvi templomba jártak, majd a türelmi rendeletet követően 1787-ben saját fatemplomot építettek. A mai evangélikus templom 1848 és 1859 között épült fel.

Láz falut 1598-ban "Liezkowecz" néven említik először, a lednici uradalom területén keletkezett. Ekkor 10 ház állt a településen. 1720-ban malma és 28 adózója volt. 1784-ben 261 házában 290 családban 1561 lakos élt. 1828-ban 214 háza és 1833 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Lázalja falut a 14. században alapították, első említése 1475-ből származik. A lednici uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 12 háza volt. 1720-ban 2 malma és 17 adózója volt, közülük 9 zsellér. 1784-ben 100 házában 104 családban 500 lakos élt. 1828-ban Alsólázaljának 62 háza volt 452 lakossal, Felsőlázaljának 16 háza volt 46 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LÁZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pukovhoz egy mértföldnyire, földgye néhol sovány, réttye, legelője, erdeje tágas, gyűmöltsös kertyei jók, keesetre is van módgyok." [2]

Fényes Elek szerint "Láz, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, kősziklás hegyek közt. Lakja 147 kath., 253 evang., 5 zsidó. Kath. és evang. anyatemplom. Erdeje és legelője nagy; gyümölcsei szépek; kőbánya. F. u. gr. Erdődy. Az ide affiliáltatott hegyek és völgyek közt lakik 436 kath., 467 evang., 12 zsidó. Ut. posta Trencsén. " [3]

1891-ben 1660, 1910-ben 2132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Lázt és Lázalját 1964-ben egyesítették. Az egykor 3000 lakosú településnek ma kevesebb mint 1500 lakosa van. Lakói ma Puhó és a közeli Morvaország üzemeiben és helyi cégeknél dolgoznak. A lakóházakon kívül több száz nyaraló is található a községben.

2001-ben 1462 lakosából 1430 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1801-ben épült.
  • Evangélikus temploma 1859-ben épült.
  • Környezete a téli és nyári sportolásra és pihenésre is kiválóan alkalmas.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]