Kémiai képlet

A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.

A különböző képletek felírása és jelrendszere nemzetközi szinten szabályozott.

Az ionvegyületek képlete

• Az ionképlet megmutatja az ionrácsban levő ionok számarányát: NaCl; Na₂S; AlCl₃; Al₂O₃; CuSO₄ stb.

A molekuláris vegyületek képletei

Tapasztalati képlet

A tapasztalati képlet a vegyület sztöchiometriai összetételét adja meg és az elemek egymás mellé írt vegyjelét tartalmazza. A vegyjelek alsó indexe fejezi ki az összetevők legegyszerűbb arányát. A tapasztalati képlet nem minden esetben adja meg, melyik vegyületről van szó.

Pl. CH₂ (ez megfelel pl. az eténnek és a propénnek is).

Molekulaképlet

A molekulaképlet vagy összegképlet a valóságban önállóan létező molekula minőségi és mennyiségi összetételét fejezi ki, amely alapján kiszámítható a relatív molekulatömeg. Megegyezhet a tapasztalati képlettel.

Pl. C₂H₄ (etén).

A Hill-képlet az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos összegképlete H₂SO₄, ez a Hill-rendszerben H₂O₄S. A kálium-hidroxid szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.

Szerkezeti képlet, vagy más néven konstitúciós képlet

A különböző szerkezeti képletek a molekulák szerkezetét is leírják, különböző, kiemelt szempontok szerint; feltüntetik a molekulát alkotó atomok kapcsolódását és azok térbeli elrendeződését.

A konstitúciós képlet külön-külön feltünteti a molekulában lévő összes kovalens kötést. Pl. az etén szerkezeti (konstitúciós) képlete:

A félkonstitúciós (gyökcsoportos) képlet csak csak a szénatomok közötti kötéseket tünteti fel: H₂C=CH₂

Az egyszerű vonalképlet csak a szénvázat tünteti fel. Az etén esetén ez csak két vonal (mely a kettős kötéssel összekapcsolt két szénatomot jelenti): . A benzolt is így ábrázoljuk a leggyakrabban:

A szerkezeti képletben megadhatjuk a molekula jellemzőit is, pl. kötésszög, vagy kötéstávolság: .

A legvalósághűbben azonban a molekulamodell segítségével tudjuk jellemezni a molekulát: .   Az etén interaktív 3D molekulamodellje itt található. Itt megmérhetjük a kötésszöget és kötéstávolságot is.

A szerves kémia részletesen tárgyalja a szerves vegyületek szerkezeti képletét.

Források

• Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987)

Kapcsolódó lapok

• Vegyületek összegképlete (lista magyar Wikipédiában található vegyületek összegképleteiről)
• Vegyületek összegképlet-táblázata (összegképletek vegyületek és elemek szerint). Nagyon nagy lap (736k).

További információk

• a magyar Wikipédia vegyületeinek összegképlet szerinti keresője külső lapon