Kulich Gyula

Kulich Gyula
Született	1914. január 20. Bécs
Elhunyt	1944. december (30 évesen) Dachau, Németország
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus, eszperantista
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulich Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kulich Gyula (Bécs, 1914. január 20. – Dachau, 1944. december) szabósegéd, pártmunkás, eszperantista, a két háború közötti magyarországi kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője.

Élete

Bécsben született, de egyéves korától Békéscsabán élt, és ott is nőtt fel. Édesapja, Kulich Mihály szabó, aki az első világháborúban szerzett betegségében, 1923-ban hunyt el. A család rossz anyagi körülményeinek következtében, kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta, szakmát tanult – angol–francia szabó lett. Békéscsabán nem kapott munkát, ezért 1933-ban Budapestre, majd Ausztriába utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. 1934-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást.

1932-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Rövidesen bevonták a KIMSZ VIII. kerületi csoportjába, tevékenyen részt vett az ifjúsági egységfront megteremtésében, számos sztrájk és tüntetés szervezésében. Az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) tagja, 1938 elején titkára lett, és ugyanebben az évben a KMP vezetőségébe is beválasztották. 1939-ben megteremtette az összeköttetést a szlovákiai kommunista csoportokkal. Vezetésével ült össze 1939 nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit. 1939–40-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. 1940. márciusban a kommunista és baloldali munkások százaival együtt a rendőrség letartóztatta; nyolcévi fegyházra ítélték. Egyik börtönből a másikba hurcolták, majd 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba szállították, ahol a holokauszt áldozata lett.

Emlékezete

Békéscsabán felépültét követően (1970-es évek eleje) a város egyik jelentős lakótelepét róla nevezték el. A rendszerváltozás után átnevezték Kazinczy lakótelepre.

Budapesten a mai Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola 1956-tól Kulich Gyula Ruha- és Cipőipari Technikum, 1968 és 1993 között Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskola néven volt a főváros egyik legismertebb szakképző intézménye.

1952 és 1965 között Kulich Gyula Szabadtéri Színpad néven működött nyári játszóhely a róla elnevezett budapesti téren.

Magyarország számos településén viselte nevét közterület, például Budapest VIII. kerületében a jelenlegi Kálvária tér, Miskolcon a Mandulás sétány, Pécsett a Papnövelde utca.

Források

• Kulich Gyula életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
• Vadász Ferenc: Harcunk a magyar pokollal. Budapest, 1961. 288 old.
• Bakó Ágnes: Kulich Gyula. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989. 152 old. ISBN 963-422-863-1
• Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Kerületi Tanács