Krúdy Jenő
| Krúdy Jenő | |
| Született | 1860. június 18.[1] Buda[1] |
| Elhunyt | 1942. október 22. (82 évesen)[2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krúdy Jenő Ödön, teljes nevén: Krudy Jenő János Sándor, névváltozatok: Eugen von Krudy; Eugene de Krudy (Buda, 1860. június 18.[5] – Budapest, 1942. október 22.[6][7]) magyar orvos, amatőr csillagász, a luzerni „Flammarion” Népcsillagvizsgáló alapítója. Krúdy Gyula (1878–1933) unokatestvére.
Életpályája[szerkesztés]
Krudy Mária Katalin fiaként született. Anyai nagyszülei Krudy János és Virágh Terézia. A budai alsóvízivárosi római katolikus plébánián keresztelték 1860. június 19-én. Gyermekkorában Nyíregyházán id. Krúdy Gyula – a nagy író apai nagyapja – nevelte. 1875-ben Svájcba költözött édesanyjához. Itt kapott orvosi diplomát, majd a holland gyarmati hadsereg katonaorvosaként egy évtizedet töltött a hátsó-indiai gyarmatokon. Leszerelése után előbb Szingapúrban, majd Bombayban élt. Angol barátainak segítségével tagja lett a londoni Royal Astronomical Society (Királyi Csillagászati Egyesület) társaságnak. Az 1910-es években Luzernben telepedett le, ahol egy szemklinikát vezetett. Amikor 1921-ben megtudta, hogy az egyetlen magyar állami csillagvizsgálót, az ógyallai Konkoly-alapítványú Obszervatóriumot Csehszlovákiához csatolták, hazatért, és felajánlotta az államkincstárnak saját csillagdájának felszerelését. 1922-ben a magyar államkincstárnak ajándékozta a teljes berendezést.
Munkássága[szerkesztés]
Sokat foglalkozott a csillagászati műszerekkel, elsősorban a távcsövek érdekelték. A homorú tükrű teleszkópok alkalmazását szorgalmazta. A Királyi Csillagászati Egyesület előtt tartott előadásában kifejtette, hogy: A tükrös távcső az egyetlen műszer, amelyen az egész jövendő csillagászat nyugszik. Különösen sokat fáradozott azon, hogy a homorú tükrök csiszolásának és fényezésének, valamint optikai ellenőrzésének egyszerű, gépek nélküli amatőrök által kivitelezhető módszereit kidolgozza. Az amatőr távcsőtükör készítéséről jelent meg német nyelvű műve 1919-ben, amelynek alapján világszerte ezerszámra készítettek jó minőségű reflektorokat. A nagy sikerű könyvet, a német A. Brunn kiegészítéseivel 1930-ban újból kiadták. Az amatőrcsillagászok, de a kisebb optikai műhelyek távcsőtükör-készítő tevékenysége ma is az általa kikísérletezett módszereken alapul. Megalapította a Flammarion Csillagászati Egyesületet, és a nagyközönség érdeklődését szolgáló Flammarion Csillagvizsgálót.
Temetése a Farkasréti temetőben történt.[7]
Művei[szerkesztés]
- Einführung in der praktische Astronomie und Astrophysik (Lipcse, 1913)
- Das moderne Spiegelteleskop in der Astronomie (Lipcse, 1919) (új kiadás; Lipcse, 1930)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b születési anyakönyv
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ A buda-alsóvízivárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 60/1860. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 108/1942. folyószáma alatt.
- ↑ a b Gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Tudósnaptár
- Tudósnaptár
- Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona
- http://epa.niif.hu/03000/03054/00385/pdf/EPA03054_meteor_2010_12_16-21.pdf
További információk[szerkesztés]
- Krúdy Gyula: Krúdy Eugén regényes története… (Magyarország, 1921. december 8.)
- B. L.-K. Zs.: Krúdy Jenőről (Élet és Tudomány, 1978. 43)
- Bartha Lajos: A tükörkészítés apostola: Krúdy Jenő. A Csillagvizsgáló, 1997. 6. (Salgótarján)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].