Lipcse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lipcse



Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kormányzati kerület	Lipcse
Kerület	szabad város
Alapítás éve	1201
Népesség	502 000 (2006)
Terület	297,60 km²
Népsűrűség	1677/km²
Tengerszint feletti magasság	113 m
Koordináták	é. sz. 51°20′ k. h. 23°12′
Irányítószám	04003–04357
Rendszámtáblakód	L
Polgármester	Burkhard Jung (SPD)
Honlap	www.leipzig.de

Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

[szerkesztés] A város története

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. – július 16-ig Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johannes Eck között zajlott Lipcsei Disputa, melyen Luther megvédte hittételeit, a protestánsok szerint.

1813. október 16-19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos csapást mértek Bonaparte Napóleon seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben a városnak már 100 000 lakosa volt.

Lipcse: Új városháza

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében a város a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST országok legnagyobb vására volt.

1989. szeptember 4-én a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetés-sorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

[szerkesztés] Média

A város a Középnémet Rádióállomás (Mitteldeutschen Rundfunks) központja A magánrádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.