Lipcse

Ez a szócikk Lipcse németországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Lipcse (egyértelműsítő lap).

Lipcse

Lipcse címere

Lipcse zászlaja

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Szászország

Kormányzati kerület

Lipcse

Kerület

szabad város

Alapítás éve

1201

Polgármester

Burkhard Jung (SPD)

Irányítószám

04003–04357

Rendszám

L

Népesség

Teljes népesség

534 474 fő (2012) +/-

Népsűrűség

1716 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

113 m

Terület

297,60 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Lipcse

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 51° 20′, k. h. 12° 25′

é. sz. 51° 20′, k. h. 12° 25′

Lipcse weboldala

Lipcse: Új városháza

Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”.

Fekvése [szerkesztés]

A Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

Története [szerkesztés]

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. – július 16-áig Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johannes Eck között zajlott Lipcsei Disputa, amelyen Luther megvédte hittételeit, a protestánsok szerint.

1813. október 16-19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos csapást mértek Napóleon császár seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben a városnak már 100 000 lakosa volt.

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében a város a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST országok legnagyobb vására volt.

1989. szeptember 4-én a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetés-sorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

Közlekedése [szerkesztés]

Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.

Média [szerkesztés]

A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.