Króm-trioxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Króm-trioxid
Chrom(VI)-oxid.jpg
IUPAC-név Króm(VI)-oxid
Más nevek Króm-trioxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1333-82-0
RTECS szám GB6650000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CrO3
Moláris tömeg 99,99 g/mol
Megjelenés Sötétvörös színű, szilárd
Sűrűség 2,7 g/cm3, 20 °C[1]
Olvadáspont 196 °C[1]
Forráspont 250 °C fölött bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 1654 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O),
Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
3
1
OX
R mondatok R45, R46, R9, R24/25, R26, R35, R42/43, R48/23, R62, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
LD50 80 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A króm-trioxid vagy króm(VI)-oxid egy szervetlen vegyület, a króm oxidja. A képlete CrO3. Sötétvörös színű, kristályos vegyület. vízben jól oldódik, oldásakor krómsavvá alakul. Higroszkópos, levegőn szétfolyik. Kristályai rombos szerkezetűek. Erős oxidálószer. Erős méreg.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha vízben oldják, krómsavvá alakul. A krómsav anhidridje.

\mathrm{CrO_3 + H_2O \rightarrow H_2CrO_4}

Tömény oldatban vizet veszít. Ekkor dikrómsav vagy más néven pirokrómsav keletkezik.

\mathrm{2 \ H_2CrO_4 \rightarrow H_2Cr_2O_7 + H_2O}

A krómsav és a dikrómsav szabad állapotban nem ismeretesek, sóik (a kromátok és a dikromátok) viszont állandók.

A króm trioxid hevítés hatására elbomlik, króm(III)-oxid keletkezik és oxigén fejlődik. Erős oxidálószer. Robbanásszerű hevességgel reagál az etanollal és az éterrel. Melegítés hatására oxigént fejleszt a kénsavból, klórt a sósavból.

\mathrm{4 \ CrO_3 + 6 \ H_2SO_4 \rightarrow 2 \ Cr_2(SO_4)_3 + 6 \ H_2O + 3 \ O_2}
\mathrm{2 \ CrO_3 + 12 \ HCl \rightarrow 2 \ CrCl_3 + 6 \ H_2O + 3 \ Cl_2}

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A króm-trioxid erős méreg. Már 0,6 grammja halálos lehet. Főként a vesét támadja meg, de más szervekre is káros. Karcinogén és mutagén hatású.[1]

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-dikromát forró, tömény oldatából állítják elő kénsavval.

\mathrm{K_2Cr_2O_7 + 2 \ H_2SO_4 \rightarrow 2 \ KHSO_4 + H_2Cr_2O_7}
\mathrm{H_2Cr_2O_7 \rightarrow 2 \ CrO_3 + H_2O}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként oxidálószerként, illetve a galvanotechnikában krómozásra használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i A króm-trioxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (németül)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]