Króm(III)-oxid
| Króm(III)-oxid | |
|---|---|
| Más nevek | Króm-szeszkvioxid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1308-38-9] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Cr2O3 |
| Moláris tömeg | 151,99 g/molCr=68,43%, O=31,57% |
| Sűrűség | 5,22 g/cm³ (25 °C)[1] |
| Olvadáspont |
2435 °C[1] |
| Forráspont |
körülbelül 3000 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | nincsenek R-mondatok[1] |
| S mondatok | nincsenek S-mondatok[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A króm(III)-oxid (Cr2O3) a króm szervetlen vegyülete, oxidja. Zöld színű por, vízben oldhatatlan. Alig oldódik savakban, lúgokban nem oldódik fel. A króm-trioxiddal ellentétben nem mérgező tulajdonságú. Főként katalizátorként, csiszolásra és pigmentként festékek gyártásakor használják.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A hidrogén a króm(III)-oxidot magas hőmérsékleten és nagy nyomáson krómmá redukálja. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép klórral, ekkor klorid keletkezik. Ha szén, szilícium vagy bór jelenlétében hevítik, redukálódik és fémkróm szabadul fel belőle.
Előállítása [szerkesztés]
Nátrium-dikromátból állítják elő kénnel hevítve. A króm(III)-oxid mellett nátrium-szulfát is képződik, ezt kilúgozással távolítják el.
Króm(III)-oxid keletkezik az ammónium-dikromát hevítésekor is. Mellette nitrogén fejlődik.
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A króm(III)-oxid a természetben az eskolait nevű ásványként található meg. Az ásványt Pentti Eelis Eskola finn geológus tiszteletére nevezték el.[2]
Felhasználása [szerkesztés]
A króm(III)-oxidot katalizátorként alkalmazzák egyes szerves kémiai szintézisekben. Csiszolóanyagként szolgál acél fényezésére. Legfőként viszont pigmentként alkalmazzák festékek, üvegek és zománcok készítésekor.
Forrás [szerkesztés]
Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret



