Króm(III)-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Króm(III)-oxid
Chromium(III)-oxide-sample.jpg
Króm(III)-oxid minta
Más nevek Króm-szeszkvioxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1308-38-9
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Cr2O3
Moláris tömeg 151,99 g/molCr=68,43%, O=31,57%
Sűrűség 5,22 g/cm³ (25 °C)[1]
Olvadáspont 2435 °C[1]
Forráspont körülbelül 3000 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincsenek R-mondatok[1]
S mondatok nincsenek S-mondatok[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A króm(III)-oxid (Cr2O3) a króm szervetlen vegyülete, oxidja. Zöld színű por, vízben oldhatatlan. Alig oldódik savakban, lúgokban nem oldódik fel. A króm-trioxiddal ellentétben nem mérgező tulajdonságú. Főként katalizátorként, csiszolásra és pigmentként festékek gyártásakor használják.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hidrogén a króm(III)-oxidot magas hőmérsékleten és nagy nyomáson krómmá redukálja. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép klórral, ekkor klorid keletkezik. Ha szén, szilícium vagy bór jelenlétében hevítik, redukálódik és fémkróm szabadul fel belőle.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátrium-dikromátból állítják elő kénnel hevítve. A króm(III)-oxid mellett nátrium-szulfát is képződik, ezt kilúgozással távolítják el.

\mathrm{Na_2Cr_2O_7 + S \rightarrow Cr_2O_3 + Na_2SO_4}

Króm(III)-oxid keletkezik az ammónium-dikromát hevítésekor is. Mellette nitrogén fejlődik.

\mathrm{(NH_4)_2Cr_2O_7 \rightarrow Cr_2O_3 + N_2 + 4 \ H_2O}

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eskolait

A króm(III)-oxid a természetben az eskolait nevű ásványként található meg. Az ásványt Pentti Eelis Eskola finn geológus tiszteletére nevezték el.[2]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A króm(III)-oxidot katalizátorként alkalmazzák egyes szerves kémiai szintézisekben. Csiszolóanyagként szolgál acél fényezésére. Legfőként viszont pigmentként alkalmazzák festékek, üvegek és zománcok készítésekor.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g A króm(III)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Eskolait - webminerals.com (angolul)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]