Króm(III)-oxid

Króm(III)-oxid
Más nevek	Króm-szeszkvioxid
Azonosítók
CAS-szám	[1308-38-9]
Tulajdonságok
Kémiai képlet	Cr2O3
Moláris tömeg	151,99 g/molCr=68,43%, O=31,57%
Sűrűség	5,22 g/cm³ (25 °C)
Olvadáspont	2435 °C
Forráspont	körülbelül 3000 °C
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok
R mondatok	nincsenek R-mondatok
S mondatok	nincsenek S-mondatok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A króm(III)-oxid (Cr₂O₃) a króm szervetlen vegyülete, oxidja. Zöld színű por, vízben oldhatatlan. Alig oldódik savakban, lúgokban nem oldódik fel. A króm-trioxiddal ellentétben nem mérgező tulajdonságú. Főként katalizátorként, csiszolásra és pigmentként festékek gyártásakor használják.

Kémiai tulajdonságai

A hidrogén a króm(III)-oxidot magas hőmérsékleten és nagy nyomáson krómmá redukálja. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép klórral, ekkor klorid keletkezik. Ha szén, szilícium vagy bór jelenlétében hevítik, redukálódik és fémkróm szabadul fel belőle.

Előállítása

Nátrium-dikromátból állítják elő kénnel hevítve. A króm(III)-oxid mellett nátrium-szulfát is képződik, ezt kilúgozással távolítják el.

$\mathrm{Na_2Cr_2O_7 + S \rightarrow Cr_2O_3 + Na_2SO_4}$

Króm(III)-oxid keletkezik az ammónium-dikromát hevítésekor is. Mellette nitrogén fejlődik.

$\mathrm{(NH_4)_2Cr_2O_7 \rightarrow Cr_2O_3 + N_2 + 4 \ H_2O}$

Előfordulása a természetben

Eskolait

A króm(III)-oxid a természetben az eskolait nevű ásványként található meg. Az ásványt Pentti Eelis Eskola finn geológus tiszteletére nevezték el.

Felhasználása

A króm(III)-oxidot katalizátorként alkalmazzák egyes szerves kémiai szintézisekben. Csiszolóanyagként szolgál acél fényezésére. Legfőként viszont pigmentként alkalmazzák festékek, üvegek és zománcok készítésekor.

Forrás

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Lásd még

• Króm-trioxid