Kovács Gyula (politikus)
| Kovács Gyula | |
 | |
| Született | 1874. október 4.[1] Iregszemcse |
| Elhunyt | 1963. október 10. (89 évesen)[2] Ventura |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1913. június 2.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Gyula, Strasser (Felsőireg, 1874. október 4. – Ventura, Kalifornia, 1963. október 10.)[3] politikus, országgyűlési képviselő, Tisza István első (sikertelen) merénylője.
Életrajza
A Tolna megyei, ma Iregszemcse egyik részét képező Felsőiregen született Strasser Henrik és Ney Regina fiaként. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte és itt is vonult be önkéntesen a honvédségbe. Önkéntesi éve lejártával tartalékos hadnagy lett a 44. ezrednél. Ezután Bécsben tanult az agrártudományi egyetemen (Hochschule für Bodenkultur), majd gazdasági tanulmányútra ment külföldre. Hazatérte után Tolna megyében intenzív gazdálkodásba kezdett és csakhamar a helyi gazdák szószólója lett. Agrárpolitikusként a Nagyatádi Szabó István vezette, 1909-ben alakult Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt színeiben az 1910-es választásokon jutott országgyűlési képviselői mandátumhoz a gyomai kerületben. A Gazdapártból azonban csakhamar átült a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt frakciójába.
1912. június 4-én az ellenzéki obstrukciót rendszeresen durván és erőszakosan letörő Tisza István házelnök a véderőtörvényt önkényesen elfogadtatta, a feldühödött ellenzéki képviselőket pedig karhatalommal kivezettette a parlament ülésterméből. Kovács, az elsők között kitiltottak egyike pár nappal később, június 7-én egy revolverrel a kezében hirtelen berontott az ellenzéktől mentes terembe és az újságírói karzatról leugorva a padsorok között rohanva, magából kikelve „Van még itten egy ellenzéki képviselő!” felkiáltással háromszor is rálőtt a házelnökre, aki a döbbenettől mozdulni sem tudott. Egyik lövés sem talált (a golyók nyoma ma is látszik a faburkolaton[4]). Mikor negyedszerre is meghúzta a ravaszt, már saját fejére célzott,[5] fegyvere gyenge lőerejének köszönhetően azonban tettét maradandó károsodás nélkül túlélte, a golyót is sikeresen kioperálták a koponyájából. Tisza az esetet követően folytatta az aznapi ülést.
Kovácsot ezt követően bíróság elé állították, ahol „mélyebb öntudatzavarra” hivatkozva végül is felmentették.[6] 1942 után Amerikába emigrált. 1963-ban, a kaliforniai Venturában halt meg.
Jegyzetek
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ "California Death Index, 1940-1997," database, FamilySearch, 26 November 2014), Julius Kovacs, 10 Oct 1963; Department of Public Health Services, Sacramento.
- ↑ Akár kergetőzhetnek is a képviselők a felújított patkóban. „a szónoki emelvény mögött a faburkolatban továbbra is meghagyták azokat a lyukakat, amit Kovács Gyula ellenzéki képviselő fegyverének golyói ütöttek 1912. június 7-én”
- ↑ Tisza, Katolikus lexikon, Budapest, 1933
- ↑ Pölöskei Ferenc: Tisza István (Gondolat Kiadó, Budapest, 1985, 160. old.)
Források
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1910-1915-ben
- Pölöskei Ferenc: A Tisza-gyilkosság jogi következményei, a XX. század Intézet egy rendezvényének előadása
- 145 éve született Tisza István, a vasgróf, múlt-kor.hu, 2006. április 24.
- Fogolytörzskönyve HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1912 - 1665
További információk
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., [1910]., Pázmáneum ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
