Kosárfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kosárfalva (Papradno)
Papradno v zime.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Vágbesztercei
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1525
Polgármester Roman Španihel
Irányítószám 018 13
Körzethívószám 042
Népesség
Teljes népesség 2507 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 498 m
Terület 55,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kosárfalva (Szlovákia)
Kosárfalva
Kosárfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 48″, k. h. 18° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 48″, k. h. 18° 24′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kosárfalva (1899-ig Papradnó, szlovákul Papradno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2011-ben 2507 lakosából 2434 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vágbesztercétől 15 km-re északra a Papradnói patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Jeszence határában keletkezett a nagybiccsei uradalom területén. 1525-ben "Spapradna" alakban említik először, a nagybiccsei váruradalomhoz tartozott. 1594-ben 39 ház állt a településen. 1720-ban 81 adózója volt. 1784-ben 743 házában 555 családban 2630 lakos élt. 1828-ban 451 háza és 2577 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.

Vályi András szerint "PAPRADNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ K. Újhelyi járásban, határja ollyan, mint Kolarevitsé, második osztálybéli. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Papradno, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt: 2899 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom; Kőbánya, faeszközök készitése; sóval való kereskedés. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna." [1]

1910-ben 3135, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

2001-ben 2618 lakosából 2607 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült későbarokk stílusban. Belső berendezése részben a régebbi templomból való.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]