Kelestény
| Kelestény (Klieština) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Helena Koštialiková |
| Irányítószám | 018 02 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 360 m |
| Terület | 5,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 18° 21′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 18° 21′ 15″ | |
| Kelestény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelestény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kelestény (szlovákul Klieština) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vágbesztercétől 12 km-re északnyugatra a Marikó völgyében fekszik. A Marikóba igyekvő Radotina patak folyik át rajta.
Története[szerkesztés]
1408-ban "Klystyna" néven említik először. 1438-ban "Kleschyna", 1504-ben "Klescina", 1507-ben "Kliesczina" alakban szerepel az írott forrásokban. 1439-től Vágbeszterce várának tartozéka, majd a budatíni uradalom része volt. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ben 60 házában 65 családban 344 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 361 lakossal, akik juhtenyésztéssel, kosárfonással, szitakészítéssel foglalkoztak. A 19. században földesurai a Balassa és Szapáry családok voltak.
Vályi András szerint " KLICSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és Szapári Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Marikovához, mellynek filiája nem meszsze, Pukhovhoz mint egy mértföldnyire, vidékje soványas, vagyonnyai is selejtesek, fája mind a’ két féle van."[2]
Fényes Elek szerint "Klesztyina, Trencsén m. tót falu, 301 kath. lak. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Hosszú ideig Alsómarikóhoz tartozott és csak a 20. század végén lett újra önálló.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 341, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 379 lakosából 378 szlovák volt.
2011-ben 350 lakosából 346 szlovák volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |