Kopácsy Juliska

Kopácsy Juliska
Életrajzi adatok
Születési név	Kopácsy Júlia
Született	1871. február 13. Komárom
Elhunyt	1957. február 20. (86 évesen) Budapest
Házastársa	Karczag Vilmos (1890. szeptember 17. – )
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopácsy Juliska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kopácsy Juliska, Karcag Vilmosné (Komárom, 1871. február 13. – Budapest, 1957. február 20.) operettszínésznő.

Életpályája

Kopácsy Juliska 1871. február 13-án született Komáromban. Kétéves korában került Budapestre, ahol később az angolkisasszonyokhoz járt iskolába. Elvégezve a zeneakadémiát majd a szini tanodát.

1889-ben a végzett növendékek vizsgáján tűnt fel ritka szép hangjával és énektudásával.

A közönség előtt 1887-ben a Budai Színkörben Arzena ifjú J. Strauss: A cigánybáró szerepében játszott először. Az operai szakra képezte magát, de mint szegény szülők gyermekének, nem volt ideje arra várni, mig szerződést kap valamely operához, hanem el kellett fogadnia az első kínálkozó alkalmat, hogy a színpadon érvényesüljön. Így került 1888-ban Debrecenbe operett-énekesnőnek, Krecsányi Ignác társulatához, később pedig Temesváron és 1890-ben Budán.

1890-ben ment férjhez Karczag Vilmos íróhoz. 1891-ben már a Népszínház énekesnői között ünnepelték, mint az eltávozott Pálmay Ilka utódját. 1894-ig volt a Népszínház tagja. Az itt töltött 3 év alatt mint Offenbach Szép Helénája aratta legnagyobb sikerét, de repertoárjának kedves szerepei voltak még: Nebántsvirág, Falu rossza, Madarász is.

1894-ben innen a bécsi Karl-Theaterhez szerződött, mely 15 estére szóló vendégszereplésre kérte fel. A vállalkozás oly fényesen ütött ki, hogy a 15 estéből 55 lett; a német színpadok egyik legünnepeltebb operett-divája volt.

1895-1896 között Prágába, 1896-ban Berlinbe, a következő évben az USA-ba és 1898-ban Oroszországba ment vendégkörútra.

Vendégként később is szerepelt a Népszínházban és vidéken Újvidék, Kolozsvár színpadain. Számos operettprimadonna-szerepet énekelt, operával is próbálkozott. Gazdag, hajlékony, képzett hangja, játéka mindenhol nagy tetszést aratott.

Főbb szerepei

• Eurydike (Offenbach: Orpheus az alvilágban)
• Laura (Millöcker: A koldusdiák)
• Nebántsvirág (Hervé)
• Róza (Strauss: A denevér)
• Olympia, Giulietta, Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi)
• Fiametta (Suppé: Boccaccio)
• Rosalinda (ifjú J. Strauss: A denevér).
• Carmen (Bizett)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Netlexikon