Ugrás a tartalomhoz

Komplex függvények színkörös ábrázolása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. február 20., 08:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1))
A függvény színkörös ábrázolása (az 1. definíció szerint). A két fekete, 8-as alakú rész a közelében megfigyelhető nagy abszolút értékű komplex számokra utal. A függvénynek a -ban lényeges szingularitása van.

A matematikában komplex függvényen olyan hozzárendelést értünk, amelynek értelmezési tartománya és képhalmaza is a komplex számok halmazának részhalmaza. A komplex színkörös ábrázolás a Gauss-féle számsík minden pontjához egyértelműen rendel hozzá egy színt. A hozzárendelés többféle lehet, de rendszerint a következő kettő valamelyike:

  • az origónak a fehér, az 1-nek a piros, a -1-nek a világoskék, a végtelen távoli pontnak a fekete színek felelnek meg, vagy
  • az origónak a fekete, az 1-nek a piros, a -1-nek a világoskék, a végtelen távoli pontnak a fehér színek felelnek meg.

Mindkét hozzárendelésnél a komplex egységkörön a szivárvány színeinek megfelelő, harsány árnyalatú színek következnek folytonos átmenetben, így a komplex 6. egységgyökök (a 0.-tól, vagyis az 1-től számítva): piros, sárga, zöld, világoskék, sötétkék, ibolya. A hozzárendelésekben közös továbbá, hogy két „közeli” komplex számhoz tartozó színek árnyalatban is közeliek, valamint hogy azonos argumentumú komplex számok ugyanannak a színnek az árnyalatai – a nagyobb abszolút értékű (az 1. definíció szerint) sötétebb vagy (a 2. definíció szerint) világosabb.

Történet

A színkörös ábrázolást elsőként vélhetően Larry Crone használta nyilvános publikációban először 1987-ben.

Források