Halmaz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A halmaz a matematika egyik alapfogalma, melyet leginkább úgy tudunk körülírni, mint bizonyos egymástól különböző dolgok „összességét”, de tekintettel arra, hogy alapfogalomról van szó, így nem tartjuk definiálandónak. A halmazok általános tulajdonságaival a matematika egyik ága, a halmazelmélet foglalkozik. Annak ellenére, hogy ez a tudományág csak a 19. században fejlődött ki, mára a modern matematika minden ágának ez a tudományág (a matematikai logika mellett) az alapja, mivel minden, a matematika által vizsgált objektum végső soron halmaz. A matematikának ez a jelenleg is uralkodó „halmazelméleti” paradigmája elsősorban a huszadik században működő matematikustársaság, a Bourbaki-csoport munkásságának köszönhető. A halmazelméleti ismeretek az elemi iskolai matematika részét is képezik.
A halmazelmélet eredeti és korai formája, a naiv halmazelmélet, ellentmondásosnak bizonyult. Ezért a matematikusok létrehoztak más, különféle axiómarendszerekre épülő, ún. axiomatikus halmazelméleteket is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet és áttekintés
- Fő szócikk: A halmazelmélet története
A halmazelmélet kialakulása a 19. század végére tehető, elsődleges okának ma a valós függvényanalízis bizonyos ellentmondásainak felfedezését tartjuk; melyek felvetették a valós számok elméletének szigorúbb megalapozásának igényét.
A halmazelmélet úttörői és első képviselői, az úgynevezett naiv halmazelmélet kidolgozói Georg Cantor és Richard Dedekind voltak. A halmazelmélet e paradigmája szerint a halmaz fogalma nincs matematikai precizitással meghatározva, hanem az ösztönös szemléletre támaszkodik. A naiv halmazelmélet ellentmondásokhoz, úgynevezett antinómiákhoz vezet. Ilyen például az a feltételezés, hogy létezik az összes halmazok halmaza. Mivel közben az is kiderült, hogy a matematika teljességgel visszavezethető a halmazelméletre, ezért ezek az ellentmondások az egész matematika számára is problémát jelentettek.
Megoldásképp létrejött az a paradigma, amit axiomatikus halmazelméletnek nevezünk. Erre alapozva több „rivális” halmazelmélet is keletkezett, mindegyik alapfogalmak, axiómák és logikai törvények rendszerére alapozva alkotja meg elméletét; de egymástól eltérően. A fontosabb axiómarendszerek a Zermelo-Fraenkel és a Neumann-Bernays-Gödel axiómarendszer. Eddig ezekben a rendszerekben nem találtak ellentmondásokat
[szerkesztés] Főbb fogalmak
A naiv halmazelméletben egy halmaz meghatározott, egymástól különböző objektumok gyűjteménye, összessége. Ezeket az objektumokat a halmaz elemeinek nevezzük. Azt, hogy a eleme az A halmaznak, így jelöljük:
.
Az axiomatikus halmazelméletben a halmaz és az eleme reláció alapfogalom, melyekre a halmazelmélet axiómái vonatkoznak.
[szerkesztés] Halmazok egyenlősége
Legyenek A és B tetszőleges halmazok. Akkor mondjuk, hogy az A és B halmazok egyenlőek, ha ugyanazok az elemeik, és ezt így jelöljük: A = B.
Tetszőleges A, B, C halmazokra érvényesek a következő állítások:
- A = A; (reflexivitás)
- ha A = B, akkor B = A; (szimmetria)
- ha A = B és B = C, akkor A = C; (tranzitivitás)
[szerkesztés] Részhalmaz
Legyenek A és B tetszőleges halmazok. Azt mondjuk, hogy az A halmaz részhalmaza a B halmaznak (vagy más szavakkal: a B halmaz tartalmazza az A halmazt), ha az A minden eleme a B halmaznak is eleme, és ezt így jelöljük:
. Az A halmazt a B halmaz valódi részhalmazának nevezzük, ha
, és
.
Tetszőleges A, B, C halmazokra érvényesek a következő állítások:
; (reflexivitás)- ha
és
, akkor A = B; (antiszimmetria) - ha
és
, akkor
; (tranzitivitás)
[szerkesztés] Üres halmaz
Azt a halmazt, amelynek egyetlen eleme sincsen, üres halmaznak nevezzük, és így jelöljük:
.
[szerkesztés] Hatványhalmaz
Tetszőleges A halmaz összes részhalmazainak a halmazát, az A halmaz hatványhalmazának nevezzük, és P(A)-val jelöljük.
[szerkesztés] Halmazműveletek
[szerkesztés] Halmazok egyesítése és metszete
Legyenek A és B tetszőleges halmazok. Azt a halmazt, amelynek minden a elemére teljesül, hogy
vagy
, az A és B halmazok egyesítésének (más szóval uniójának) nevezzük, és így jelöljük:
. Azt a halmazt pedig, amelynek minden a elemére teljesül, hogy
és
, az A és B halmazok metszetének nevezzük, és így jelöljük:
.
Ha
, akkor az A és B halmazokat diszjunkt halmazoknak nevezzük.
Tetszőleges A,B,C halmazokra érvényesek a következő állítások:
; (idempotencia)
; (idempotencia)
; (kommutativitás)
; (kommutativitás)
; (asszociativitás)
; (asszociativitás)
; (disztributivitás)
; (disztributivitás)
továbbá:
[szerkesztés] Halmazok különbsége és szimmetrikus különbsége
Legyenek A és B tetszőleges halmazok. Azt a halmazt, amelynek minden a elemére teljesül, hogy
és
, az A és B halmazok különbségének nevezzük, és így jelöljük:
. Az
halmazt pedig az A és B halmazok szimmetrikus különbségének hívjuk.
[szerkesztés] Komplementer halmaz
Legyen adott valamely U halmaz. Ekkor tetszőleges
halmaz esetén az
halmazt az a A halmaz komplementerének (komplementerhalmazának) nevezzük.
[szerkesztés] Halmazok Descartes-szorzata és Descartes-hatványa
Tetszőleges a,b elemekre az {{a},{a,b}} halmazt elempárnak nevezzük és (a,b)-vel jelöljük.
Tetszőleges a, b, c, d elemekre (a,b) = (c,d) akkor és csak akkor teljesül, ha a = c és b = d, azaz az így definiált elempárok rendezett elempárok.
Legyenek A,B tetszőleges halmazok. Az
elempárok halmazát az A és B halmazok Descartes-szorzatának (vagy másképpen: direkt szorzatának) nevezzük és így jelöljük:
. Ha A = B, akkor Descartes-hatványról beszélünk.
Tetszőleges A,B,C halmazokra érvényes a következő állítás:
; (asszociativitás)
A halmazok direkt szorzata nem kommutatív művelet.
[szerkesztés] Megfeleltetés, reláció
Legyenek A,B tetszőleges halmazok. Az
halmaz részhalmazait az A halmaz B halmazba történő megfeleltetéseinek nevezzük, és így jelöljük:
. Ha A = B, akkor relációkról beszélünk.
[szerkesztés] Parciális leképezés, leképezés
Legyenek A, B tetszőleges halmazok. A ρ:A→B A-ból B-be történő megfeleltetést A-t B-be képező parciális leképezésnek nevezzük, ha minden a∈A esetén legfeljebb egy olyan b∈B van, amire (a,b)∈ρ. A ρ:A→B A-ból B-be történő megfeleltetést A-t B-be képező leképezésnek nevezzük, ha minden a∈A esetén pontosan egy olyan b∈B van, amire (a,b)∈ρ.
X és Y halmazokat ekvivalensnek nevezünk, ha létezik X-et Y-ra képező kölcsönösen egyértelmű leképezés. Ez az ekvivalencia egy tranzitív, szimmetrikus, és reflexív reláció.
[szerkesztés] Halmazok számossága
Azt mondjuk, hogy egy halmaz véges (azaz a halmaz elemeinek a száma véges), ha nem létezik olyan bijektív leképezés, ami a halmazt egy valódi részhalmazába képezi le. Ellenkező esetben végtelen halmazról beszélünk.
Megjegyzés. A véges halmazok fenti definíciója ekvivalens a következő, a természetes szám fogalmát is használó definícióval: Tetszőleges A halmazt véges halmaznak nevezünk, ha valamely
természetes számra létezik
bijekció.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Hivatkozások
- Rédei László: Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp (1954)
- Szendrei Ágnes: Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)
- Totik Vilmos: Halmazelméleti feladatok és tételek, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1997)
- Hajnal András & Hamburger Péter: Halmazelmélet, 3. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp (1994) ISBN 963-18-5998-3
- Halmos, Paul R., Naive Set Theory, Princeton, N. J.: Van Nostrand (1960) ISBN 0-387-90092-6
- Stoll, Robert R., Set Theory and Logic, Mineola, N. Y.: Dover Publications (1979) ISBN 0-486-63829-4

