Abszolútérték-függvény
Az abszolútérték-függvény egy elemi egyváltozós valós függvény, mely minden valós számhoz az abszolút értékét rendeli, azaz önmagát, ha a szám nemnegatív, és az ellentettjét, ha a szám negatív.
Egy x szám abszolút értékét így jelölik:
.
Magát az abszolútérték-függvényt, vagyis az
hozzárendelést vagy sehogy se jelölik, vagy az abs szimbólummal, esetleg az analízisben használatos
jelöléssel, ahol a pont a változó helyét jelöli.
Tartalomjegyzék |
Ekvivalens definíciók [szerkesztés]
Az abszolútérték-függvény tehát nem más, mint az

függvény. Tekintve, hogy az abszolút értéknek sokféle ekvivalens megfogalmazása van, az abszolútértéket-függvényt is több alakban adhatjuk meg. Tetszőleges x valós szám esetén:
|
|
ahol sgn(x) az ún. szignumfüggvény vagy előjelfüggvény, max pedig a mellette álló rendezetlen párból választja ki a nem kisebbet.
Ezen definíciók teljességgel ekvivalensek.
Analitikus tulajdonságok [szerkesztés]
Nemnegativitás [szerkesztés]
A teljes értelmezési tartományon nemnegatív, ezért abszolút értéke önmaga. Tehát minden x valós számra
Ugyanis a nemnegatív számokon identikus, azaz értéke a független változó (argumentum) értékével egyenlő, míg a negatív számokon a független változó értékének ellentettjét, azaz nemnegatív számot vesz föl.
Szubadditivitás [szerkesztés]
Rendkívül fontos mind a matematikai, mind a fizikai alkalmazások számára az a tulajdonsága, hogy szubadditív, azaz tetszőleges x,y valós számokra:
amely kijelentés lényegében a valós számokra vonatkozó háromszög-egyenlőtlenség.
Folytonosság [szerkesztés]
Az értelmezési tartomány minden pontjában folytonos, tehát az R-en folytonos függvények C(-∞, +∞) osztályába tartozik.
Derivált [szerkesztés]
R\{0}-en differenciálható és a deriváltja a szignumfüggvény. A 0-ban nem deriválható, ott töréspontja van (balról deriválva -1-et, jobbról deriválva 1-et kapunk, holott a deriválhatóság feltétele, hogy a jobb és bal oldali derivált megegyezzen).
Definíciója első alakjából és a szignumfüggvény megfelelő definíciójával összehasonlítva, következik; ha x<0, akkor |x| = -x, ezen a tartományon deriválva -1 adódik, ami épp a szignumfüggvény értéke. Hasonlóan ha x>0, akkor |x| = x, tehát deriváltja 1; szintén a szignumfüggvény értékével egyezik.
Algebrai tulajdonságok [szerkesztés]
Multiplikativitás [szerkesztés]
„Erős” értelemben multiplikatív, azaz tetszőleges x,y valós számokra:
Iteráció-invariancia [szerkesztés]
Nemnegativitásából következően az iteráció (önmagára alkalmazás) műveletére nézve fixpontként viselkedik a függvény, azaz bármely pozitív (n-ed) rendű iteráltja önmaga:
vagy az analízis formalizmusában
Általánosítás [szerkesztés]
Komplex számok, kvaterniók sőt, bizonyos más algebrák esetén is értelmezik az abszolút érték fogalmát. Ha z = a + b i komplex szám, akkor abszolút értéke a
valós szám, mely lényegében a komplex számot reprezentáló síkvektor hossza.
Általában egy algebrában az abszolútérték olyan norma, mely teljesíti a fent említett erős multiplikatív tulajdonságot.


.









