Kolbenheyer Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Turokaci (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. november 1., 10:19-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Főbb művei)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kolbenheyer Tibor
Életrajzi adatok
Született1917. szeptember 12.
Rimaszombat
Elhunyt1993. március 9. (75 évesen)
Kassa
Ismeretes mint
  • geofizikus
  • asztrofizikus

Kolbenheyer Tibor (Rimaszombat, 1917. szeptember 12.Kassa, 1993. március 9.) szlovákiai magyar geofizikus, asztrofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti (1979) tagja. Munkásságával jelentősen hozzájárult a korszerű, intézményes keretek között folyó szlovákiai geofizikai kutatások megteremtéséhez.

Életútja[szerkesztés]

Kolbenheyer Tibor

Középiskoláit Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait 1940-ben fejezte be, doktori oklevelét 1941-ben szerezte meg. 1941-től 1942-ig, majd 1944-től 1947-ig a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa volt, ezzel párhuzamosan, 1942 és 1945 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) gravitációs méréseket végző kaposvári csoportjában tevékenykedett geofizikusként. 1947-ben visszatért hazájába, Csehszlovákiába, s 1951-ig a Szlovák Földtani Intézetben dolgozott, majd 1951–1952-ben az Érckutató Intézet munkatársa volt. 1952-től geofizikai előadásokat tartott a Comenius Egyetemen, valamint részt vett a Kassai Műszaki Egyetem alapítása körüli szervezőmunkában. Az 1953/1954-es tanévben a műegyetem dékáni, 1955-től 1963-ig rektori tisztét töltötte be. Ezzel párhuzamosan 1953-ban Pozsonyban megalapította a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézetét, amelynek munkáját 1962-ig igazgatóként irányította. 1966-tól a szintén kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem elméleti fizikai és geofizikai tanszékének professzora volt, 1969–1972 között pedig a tanintézet dékáni feladatait is ellátta.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos pályafutása elején az asztrofizika vonzotta, doktori disszertációját a galaktikus csillaghalmazok egyensúlyi állapotáról írta, emellett a kisbolygók és üstökösök dinamikájával foglalkozott. Az 1940-es évek végétől kutatásai kizárólag geofizikai kérdésekre irányultak, főként a gravitációs anomáliákat vizsgálta és kiterjedt graviméteres kutatásokat végzett Dél-Szlovákiában. Gravitációs kutatásait geoelektromos vizsgálati módszerekkel ötvözve sikerrel kutatott fel a föld mélyében rejlő, hasznosítható nyersanyagkészleteket, egyebek mellett a nevéhez fűződik a patakalji magnezittelep feltárása is. Elméleti munkássága, a két- és háromdimenziós mágneses terek viselkedésére, dinamikájára vonatkozó számításai szintén jelentősek.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

Tudományos érdemei elismeréseként előbb 1956-ban a Szlovák (SZTA), majd 1960-ban a Csehszlovák Tudományos Akadémia (CSTA) levelező tagja lett. Mindkét társaság rendes tagjai közé választotta 1972-ben, emellett 1966 után az SZTA, 1972 és 1977 között a CSTA elnökségi tagja is volt. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia, 1984-ben a Szlovák Matematikusok és Fizikusok Szövetsége (Jednota slovenských matematikov a fyzikov) választotta tiszteleti tagjai közé.

Hazájában 1954-ben Klement Gottwald Állami Díjat, 1962-ben Munkaérdemrendet kapott.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról. Budapest, Stephaneum ny., 1941, 50 p.
  • Az üstökösökről. in: Csillagászati Lapok 1942
  • A tejútrendszer dinamikája. in: Csillagászati Lapok 1942

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 697. o.
  • Academician Tibor Kolbenheyer: Sixtieth birthday. in: Studia Geophysica et Geodaetica XXI. 1977. 2. sz. 205–206.