Kocsi utca (Tata)
Koordináták: é. sz. 47,6391°, k. h. 18,3054°
Kocsi utca, Tatán található, a Kossuth térről indul és Kocs falu felé vezet. A városból Bőnyre vezető 8136-os út tatai belterületi szakasza.
Ismertetése[szerkesztés]
A Kocsi út 1746-ban fordul elő először és a Kocs falu felé kivezető utat jelölte. Kocsi utca az 1700-as évek végén készült térképen fordul elő és az utcával jelölt szakasz az út belterületi folytatása volt. Napjainkban a két korábbi utca teljesen egybeépült. Ezért az egyik utótag (út) megszüntetése indokolt volt. A két világháború között a Kossuth tértől a református templomig kereskedő és iparos zsidó családok – Weisz vasüzlet, Kohn Ignác méteráru, Grossmann Izidor divatáruház, Pollák Lipót rövidáru, Ganz Dezső tégla, cserép gyáros, Stern sütöde – laktak. Az utca középső részén nagygazdák (Henzer, Pácz) éltek. A Szentiványi utcai és a Nagykert utcai elágazásánál volt a Nagy Dániel vendéglő, Stolcz drótfonó és szitakészítő, Czunyi hentes, Jakus pék, Bóna kovács. Az utca vége felé iparosok, közép- birtokosok építettek házakat. Napjainkban, ha kevesebben is, de maradtak az utcában iparosok, kereskedők. A Kocsi utca és a Fellner Jakab utca találkozásánál megépítették a helyijáratos autóbuszok fordulóját, buszvezetők pihenőjét. Ez utóbbi épületet évek óta nem használják. Az utca végén, a volt Kocsi úti (régebbi nevén Nájstiki) temetőt az 1980-as években felszámolták és utcákra (Nagysándor József utca, Vécsey Károly utca) felparcellázták. Tata város végét jelző táblánál családi házas leágazó utcákat nyitottak, és 1991-ben megnyitották az új Kocsi úti köztemetőt. Tőle délre, 2001-ben létesítették a Tatai Ipari és Logisztikai Parkot.
Épületei[szerkesztés]
„Turul” ház[szerkesztés]
A Kocsi utca és a Kálvária utca sarkán (Kocsi utca 8.), a nagygazda Gíberek Grujber Mihály kőművessel megépítették az egy emeletes saroktornyos házat, a torony tetején Turul madárral. Az emeleten tanítónők laktak, a Kocsi utcai földszinten 1900-ban nyitották meg a Turul kávéházat. A két világháború között a kávéház helyén vegyeskereskedés, mellette a Jakab borbély és a Kóbor vendéglő működött. Az 1980-as években az épület sarok tornyáról elnevezett „Tornyos” kávéház presszó hosszú ideig kedves szórakozóhelye volt a tatai fiataloknak.
Református templom[szerkesztés]
Az 1681. évi XXVI. tc. alapján 1759. augusztus 23-án a Kancellária a tatai református templom bezárását, a prédikátor és a tanító hivatalától való eltiltását rendelte el. Még ezen a napon az 1757-től 1759-ig megválasztott Körtvélyesi János prédikátornak és az iskolamesternek el kellett hagynia Tatát. A szomorú esemény után a tatai gyülekezetnek huszonnégy évig nem volt temploma, prédikátora, tanítója. A vallásgyakorlástól megfosztott tatai ún. „árva gyülekezet” tagjai 1759-től 1783-ig Balogh Ferenc jószágkormányzó engedélyével Kocsra és Naszályra járhattak templomba prédikáció hallgatására és házasságkötésre. II. József Türelmi rendeletét (Edictum Tolerantiale) 1781. október 25-én adta ki. A tatai református gyülekezet 1783. július 27-i kezdettel megkapta a vallásgyakorlat jogát és prédikátor tartását. Építhettek templomot torony és harangok nélkül. II. József könnyítése értelmében templomtornyot is építhettek harangokkal. A Helytartótanács engedélye alapján 1783 júliusában Szentgyörgyi József (1783–1795) lelkipásztort a tatai gyülekezet megválasztotta. A felépítendő templom helyét a földesúr biztosította. A reformátusok Bezerédy Mihály jószágkormányzó által 1784-ben felajánlott telket nem fogadták el, a régi telket kérték vissza, ahol régen a templomuk volt. 1786. március 16-án a régi telek felét visszakapták. A templom építését 1786-ban megkezdték. A kőből épült, ma is meglévő templomukat 1787. május 26-án felszentelték. A torony építését 1791-ben kezdték meg. 1792-ben három harangot vásároltak. A 16 és fél öl (30 méter) magas, ma is meglévő torony a harangokkal 1793-ra épült fel. A copf stílusú szószéket 1825-ben, a vörös márvány úrasztalát, a keresztelő medencét és a copf stílusú orgonát Vécsey Károly lelkipásztorsága idején helyezték el a templomban. A 115 éves templom felújítását – új padok a földszinten és a karzatokon, orgona javítása, fűtés, szószék – 2001–2008 közötti években valósították meg. 2010-ben a korrodált toronysisakot kicserélték új vörösrézre, aranyozott gömbbel és csillaggal.
Kamalduli-ház[szerkesztés]
A kamalduli barátokat 1733-ban a premontreiek majki birtokára telepítette Esterházy József gróf. 1747-ben kaptak egy házat Tatán és egy telket a Nagy-tó partján. A tatai házat csak arra használták, ha valamelyikük Majkról Tatára menne, legyen hova megszállnia. A ház az utcai homlokzatán hét rokokó kovácsoltvas díszítésű ablakkal, egyszerű gyalogbejárati és kosáríves kocsi behajtó kapuval. A ház folyosójáról nyíló ajtaja fölött ovális nyílásban rokokó vasrács van. Az épület 1947-től a református egyház tulajdonában van.
Források[szerkesztés]
- Körmendi Géza: Tata és Tóváros története a két világháború között: 1920–1939. – Tata: Sollers Nyomda, 1988. p. 24.
- Körmendi Géza: A tatai református gyülekezet története II. József Türelmi rendelete előtti, és az azt követő évtizedekben. – In: Körmendi Géza: Történetek Tatáról: válogatott tanulmányok, cikkek a város múltjáról. – Budapest: Argumentum, 2006. p. 13-17.
- Körmendi Géza: Tata és környéke. – Sopron: Escort Turista, 2009. p. 32-33.
- Rohrbacher Miklós: Tata története. – Tata, 1888. p. 168-169., p. 173., p. 177-178.
- Tata – Tóvárosi Híradó 1900. 30. szám, július 18.
További információk[szerkesztés]
