Kispalugya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 13:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)

Kispalugya (szlovákul Palúdzka) Liptószentmiklós város része, egykor önálló község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

1960-óta Liptószentmiklóshoz tartozik, központjától nyugatra a Vág bal partján fekszik.

Története

A település a 13. században keletkezett, 1273-ban "Polugia Minor" néven említik először. 1286-ban "Polughea Minor", 1353-ban "Kys Palugya" néven szerepel. 1283-ban a Palugyai család szerezte meg és a család birtoka volt egészen 1848-ig. Klasszicista kastélyuk a 18. század második felében épült. 1535-ben 4 kúria, egy bírói és 5 jobbágyház állt a településen. A falunak 1598-ban 7 kúriája és 18 háza volt. 1784-ben 66 házában 636 lakos élt. lakói mezőgazdasággal és tímármesterséggel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Palugya, Nagy Palugya. Két tót falu Liptó Vármegyében. Kis Palugyának földes Ura Palugyai Uraság, fekszik Bodafalvához közel, mellynek filiája. Nagy Palugyának pedig Földes Ura Platy Uraság, ’s fekszik Motko Szent Kereszthez közel, mellynek filiája, Ispotállya is vagyon, lakosai katolikusok, és evangelikusok, határbéli földgyeik jó termékenységűek, réttyeik, legelőjök van, fájok nints elég, piatzozások Szent Miklóson, keresetre módgyok Vág-vizén, első osztálybéliek."[1]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Palugya (Pauluska), tót falu, Liptó vmegyében, 165 kath., 669 evang., 6 zsidó lak.; derék kastély, fűrészmalmok. F. u. Palugyai nemz. Ut. p. Berthelenfalva." [1].

1910-ben 1144, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1960-ban csatolták Liptószentmiklóshoz.

Nevezetességei

Híres emberek

További információk

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.