Kis kardszárnyúdelfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis kardszárnyúdelfin
Pseudorca crassidens.jpg
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Nem: Pseudorca
(Reinhardt, 1862)
Faj: P. crassidens
Tudományos név
Pseudorca crassidens
(Owen, 1846)
Elterjedés
Cetacea range map False Killer Whale.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis kardszárnyúdelfin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis kardszárnyúdelfin témájú kategóriát.

A kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó Pseudorca nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széles körben elterjedt, bár sehol sem igazán gyakori. Főként a partoktól távoli mélyvizekben látható (és néhány félig elzárt tengerben, mint a Vörös-tenger és a Földközi-tenger), de néha a part menti mélyvizekben is látható. Úgy tűnik, a melegebb vizeket kedveli. Nincs szabályos vándorlási útvonala, de a tengerek évszakos hőmérséklet-változásait követve észak-délirányban mozoghat. Számos adat származik a hideg mérsékelt övi vizekből, de ezek valószínűleg a tényleges élőhelyétől elkóborolt példányok lehetnek. Ilyen csavargókról beszámoltak már távoli norvég és alaszkai vizekből is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis kardszárnyúdelfin koponyájának a felső része egy máltai múzeumban

A kis kardszárnyú delfin nem gyakori állat, elterjedt, és csónakokkal jól megközelíthető. nagy méretéhez képest rendkívül mozgékony és játékos. Fogságban kevésbé agresszív, mint kisebb rokona, a törpe-kardszárnyúdelfin, bár a természetben valószínűleg delfineket is eszik és már látták, hogy megtámadja a hosszúszárnyú bálna borjait. Furcsa módon társul a palackorrú delfinnel és más kisebb cetfajokkal. Többnyire kis csoportokban él, bár látták már több száz állatot is együtt vonulni. Méretében különbözik a törpe-kardszárnyúdelfintől és a fehérajkú kardszárnyúdelfintől, karcsúbb és sötétebb a közönséges kardszárnyúdelfin nőstényénél, melyre szintén hasonlít. Távolról összekeverhető a gömbölyűfejű-delfinnel is, bár feje és teste karcsú, delfinszerű hátúszója van, és mozgása energikusabb.

Hátúszó elhelyezkedése: Középen helyezkedik el.

Felnőtt mérete: 4,3–6 m.

Felnőtt tömege: 1,1–2,2 tonna.

Újszülött mérete: 1,6–1,9 m.

Újszülött tömege: 80 kg.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyorsan úszik. Ha a felszínre jön, gyakran kiemeli fejét és testének elejét a vízből, néha még mellúszói is látszanak. Gyakran bukkan fel nyitott szájjal, ekkor a fogsora is látható. Úszás közben hirtelen megtorpanhat, vagy élesen visszafordul, főként táplálkozáskor. Kíváncsian megközelíti a csónakokat, úszik az orr- vagy sodorvizükben. Gyakran ugrik és általában oldalára fordulva érkezik a vízbe akkora csattanással, mintha bálnaméretű volna. Ha izgatott, egész testével kecsesen a víz fölé ugrik és a farkát csapkodja. Úgy látszik, hajlamos a tömeges partra vetődésre (egy kivételes esetben több mint 800 példány került szárazra). Átlagosan a csoportmérete 1-300 példányból áll, de ritkább esetekben több mint ezer egyedből is állhat. Tápláléka halakból, kalmárokból vagy polipokból és emlősökből áll.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]