Királyfácán

Királyfácán
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fácánfélék (Phasianidae);
Alcsalád:	Fácánformák (Phasianinae);
Nemzetség:	Phasianini;
Nem:	Syrmaticus;
Faj:	S. reevesii;
Tudományos név
	Syrmaticus reevesii; (Gray, 1829)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Királyfácán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Királyfácán témájú médiaállományokat és Királyfácán témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. augusztus 29.) ezen a változaton alapul.

A királyfácán (Syrmaticus reevesii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Latin és angol nevét John Reeves brit természettudósról kapta, aki első ízben hozott ilyen madarakat Európába.

Előfordulása

Kína középső részén, fenyőkkel és tölgyfákkal borított sziklás hegyoldalakon él. Ezen a vidéken nagy távolságot gyalogol, a meredek emelkedőkön is könnyedén felszalad hosszú lábaival.

Elsősorban vadászati célból betelepítették a következő területekre is : Hawaii, Egyesült Államok, Csehország, Franciaország, Egyesült Királyság. Mindenütt csak kis, lokális jellegűek a betelepített populációk. Sikertelen volt megtelepítése Írországban, Alaszkában és Új-Zélandon.

Megjelenése

Testhossza 150-210 centiméter, ebből a farktollainak mérete elérheti a 150 centimétert is, mely a leghosszabb faroktoll a madarak között; a tojóé 75 centiméteres. A hím testtömege átlagosan 1529 gramm, a tojóé 949 gramm. Hosszú farka a növényzettel sűrűn benőtt területen ugyan akadályozhatja a mozgásban, de repülés közben jó hasznát veszi.

Hangja jellemző kotkodácsolás és egy dallamos fütty.

Életmódja

Növényi részekkel, gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkozik. Kisebb csapatokat alkot. Maximális élettartama 10 év körül van.

Szaporodása

A hím násztáncot lejt a tojó elcsábítására, faroktollait szétteríti, pompás színű tollait mutogatja. A tojó földre, egyszerű gödörbe rakja 6-8 tojását.

Természetvédelmi helyzete

A faj az egyike a legnagyobb fácánoknak, különösen a farktollai igen hosszúak, melyek elérhetik az egy méteres hosszt is, ezért a régi időkben vadászták. Hosszú tollait a pekingi operában jelmezek díszítésére használták. Mára már műanyagból készített műtollakat használnak.

Kína egész területén védett. A fő veszélyt a faj számára a fokozatos erdőirtások, és a feldarabolódott élőhelyek csökkenése jelentik. Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, ahol jelenleg a „sebezhető” kategóriába van besorolva.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
Arkive.org. [2010. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
Birdlife International

Külső hivatkozás

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap