Kettős mérce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kettős mérce az olyan – gondolatban, szóban vagy tettben is megnyilvánuló – döntés, ítélkezés, amikor azonos helyzeteket különbözőképpen, néha ellentétesen ítél meg valaki, többnyire részrehajlás, elfogultság miatt. Rokon értelmű kifejezések: kivételezés.

A kettős mérce megjelenése a köznyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem.
  • Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.
    • A Quod licet Iovi non licet bovi latin mondás tükörfordítása.
  • Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.

Eredetileg valóban két mérőeszköz (egy hamis és egy igazi) célzatos, megtévesztő, a másik felet megkárosító (így törvénytelen hasznot hajtó) alkalmazását jelentette. Bibliai példák:

3Mózes 19,35 Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben, sem a hosszmértékek, súlymértékek és űrmértékek használatában. 3Mózes 19,36 Igaz mérlegetek, igaz súlyotok, igaz vékátok és igaz mérőedényetek legyen. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről!

5Mózes 25,13 Ne legyen tarsolyodban kétféle súlymérték, nagyobb és kisebb. [Ezékiel 45,10] 5Mózes 25,14 Ne legyen házadban kétféle véka, nagyobb és kisebb. 5Mózes 25,15 Pontos és hiteles súlymértéked, pontos és hiteles vékád legyen, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked.

Példabeszédek 11,1 A hamis mérleget utálja az ÚR, de a pontos súlyt kedveli.

Példabeszédek 20,10 A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az ÚR.

Példabeszédek 20,23 Utálja az ÚR a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]