Udvarlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az udvarlás az állatok országába tartozó egyes élőlények azon viselkedése, melynek elsődleges célja egy másik egyed "meghódítása", hogy ezután szaporodhassanak.

Több állatfajnál is megfigyelhető az ízeltlábúaktól kezdve az emberig.

Az állatok udvarlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatoknál párzás idején cifra kültakaró figyelhető meg (pl. páva); ez szintén az udvarlás miatt van jelen.

Ízeltlábúak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madarak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlősök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ember udvarlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az embereknél, az intelligencia, az emiatt kialakult civilizáció és a társadalom miatt az udvarlásnak igen nagy szerepe van, mely szerep igen nagy mértékben átalakult az állatvilágban tapasztalthoz képest.

Az embereknél elsősorban a fiúk/férfiak udvarolnak a lányoknak/nőknek; ez a szerep az állatvilágban megfordulhatott, azaz nem mindig volt így.

Az udvarlás formája, megítélése korról korra változik. Igen jó példa erre az, hogy a korábbiakhoz képest ma már erősen háttérbe szorult a szerepe.

Hagyománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókortól kezdve nem volt ritka az udvarlás részeként szerelmes verset írni a kiszemeltnek udvarlásként. A középkorban a trubadúrköltészet által terjedt el a szerenád. Az ablakon keresztül vallomás a szerelemre igen jól láthatóan jelenik meg William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájában is.