Kasmírszarvas

Kasmírszarvas
Ez a szarvasalfaj Kasmír címerállata
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Cervoidea Család: Szarvasfélék (Cervidae) Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae) Nemzetség: Cervini Nem: Cervus Alnem: Cervus Faj: C. canadensis (Erxleben, 1777)
Tudományos név
Cervus canadensis hanglu (Wagner, 1844)
Szinonimák
Cervus elaphus hanglu Wagner, 1844
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kasmírszarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kasmírszarvas témájú kategóriát.

A kasmírszarvas (Cervus canadensis hanglu) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik közép-ázsiai alfaja. Olykor külön fajba sorolják a többi közép-ázsiai gímszarvassal együtt.

Korábban a gímszarvas (Cervus elaphus) alfajának vélték, de mivel igen hasonlít a tibeti vapitira (Cervus canadensis wallichii) a kasmírszarvast áthelyezték a vapiti nevű szarvasfajba.

Előfordulása

A kasmírszarvas India és Pakisztán határán levő Kasmírban honos. A Dachigam Nemzeti Parkban 3035 méter magasságig megtalálható. A kasmírszarvas még előfordul a Himácsal Prades-i Chambában is. Kasmír címerállata.

Megjelenése

A kasmírszarvasnak világos a tükre. A farok a tükör fölött ül. Bundája barna. A lábak belső fele szürkésfehér, a combésznél fehér csík húzódik. A farok felső része fekete. Az agancs főágán öt kis ág van. A felső kis ágak erősen kifelé hajolnak, míg az alsó kis ágak csokrosan ülnek.

Életmódja

Az állat 2-18 fős csapatokban él. A folyómelléki erdőket kedveli, fent a magas hegyek völgyeiben.

Védelmi intézkedések

Ez a vapitifaj a 20. század elején 5000 állatból állt. Sajnos élőhelyeinek tönkretevése, a háziállatokkal végzett túllegeltetés és az orvvadászat súlyosan veszélyezteti a kasmírszarvast. 1970-ben már csak 150 állat élt. De Kasmír, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a WWF (Természetvédelmi Világalap) megmentési programot indított, hogy megmentsék a kasmírszarvast a teljes kihalástól. A program neve „Project Hangul” lett (a hangul szó kasmírszarvast jelent a helybéli nyelven). A program sikerrel járt, mivel 1980-ban az állatok száma 340-re nőtt.

A kasmírszarvas a tibeti vapiti mellett, a másik vapitifaj, amely az indiai szubkontinensen található meg. Az állat utolsó menedékhelye a 141 négyzetkilométeres Dachigam Nemzeti Park, amely Szrinagar város melletti Zabarwan-hegységet foglalja magába. Kasmírban 11 és 16 pontos agancsosok is vannak. Az 1940-es években 3000-5000 állat élt. A 2008-as évi szarvasszámláláskor körülbelül 160 állatot találtak ebből az alfajból. Szaporításukat fogságban próbálják nővelni. A 2009. márciusi szarvasszámláláskor 175 állatot találtak ebből az alfajból.

További információk

• Rare Kashmiri deer on verge of extinction, 12 May, 2008, REUTERS; The Economic Times, Times of India
• Endangered Hangul spotted in many parts of Kashmir, 5 May 2008, PTI, Times of India
• Wildlife institute wants larger area for Hangul deer, April 09, 2008, Aditya V Singh, The Indian Express
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) - A „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a vapitit és annak alfajait még a gímszarvas alfajainak vélték.