Tibeti vapiti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tibeti vapiti
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nem: Cervus
Faj: C. canadensis
Tudományos név
Cervus canadensis wallichii
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tibeti vapiti témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeti vapiti témájú médiaállományokat.

A tibeti wapiti vagy Shou (Cervus canadensis wallichii, korábban Cervus elaphus wallichii vagy Cervus affinis affinis, Cervus affinis wallichi) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Tartalomjegyzék

Előfordulása [szerkesztés]

A tibeti vapiti a Himalája keleti részén, Tibet déli területein és Bhutánban honos. Sokáig kihaltnak hitték, de 1988-ban ismét sikerült néhány egyedét felfedezni.

Megjelenése [szerkesztés]

A tibeti vapiti nagyon hasonlít a gímszarvas egyik alfajára, a kasmírszarvasra (Cervus elaphus hanglu), de testméretben és agancshosszban nagyobb ennél. Az agancs főágának a felsőbb ágacskái előre hajolnak. Bundája világosbarnával csíkozott. Kis tükréből indul a farok.

Rendszertana [szerkesztés]

A tibeti vapiti a MacNeill-vapitival és a kanszui vapitival együtt alkotják a vapiti alfajok legdélibb csoportját.[1]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Ludt, Christian J.; Wolf Schroeder, Oswald Rottmann, and Ralph Kuehn: Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus) (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004) 1064–1083. Elsevier. (Hozzáférés: 2007. június 4.)