Karikakeszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Karikakeszeg
BliccaBjoerkna38cm.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Blicca
Faj: B. bjoerkna
Tudományos név
Blicca bjoerkna
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758)
  • Abramis björkna (Linnaeus, 1758)
  • Abramis blicca (Bloch, 1782)
  • Abramis erythropterus (Valenciennes, 1844)
  • Abramis micropteryx (Valenciennes, 1844)
  • Cyprinus bjoerkna (Linné, 1758);
  • Blicca argyroleuca Heckel (Herman, 1887)
  • Blicca bjoekna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjoerkna bjoerkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjoerkna derjavini (Dadikyan, 1970)
  • Blicca bjoerkna transcaucasica (Berg, 1916)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Karikakeszeg témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karikakeszeg témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karikakeszeg témájú kategóriát.

A karikakeszeg (Blicca bjoerkna) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszerbesorolások az Abramis nembe helyezik a karikakeszeget.

Gyakori horgászhal, nem nő meg olyan nagyra, mint a dévérkeszeg, de mégis jelentős horgászzsákmányt képvisel. Húsa szálkás, de irdalva kiváló sült keszeget lehet készíteni belőle.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idős magyar halászok utalva formájára nevezték még kerekkeszegnek is. Több triviális neve is ismert, mint például: baszárkeszeg, bolén, ezüstös balin, gyöngyhal, jeges keszeg, lánakeszeg, szalmántelt, szápakeszeg, tányérkeszeg, tángyérhal.[1][2]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karikakeszeg őshonos magyar hal Európa legnagyobb részén a Pireneusoktól az Urál hegységig megtalálható. A Földközi-tenger környékén és Észak-Európában hiányzik. A nagyobb, lassú folyású dombvidéki folyókat és holtágakat kedveli.[3]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dévérkeszeg (felső kép) és a karikakeszeg összehasonlítása

A dévérkeszeggel lehet leginkább összetéveszteni, de annak oldalvonala és hátúszója között 12-13 hosszanti pikkelysor húzódik, és az oldalvonaltól a hát íve felé haladva a pikkelyek mérete körülbelül a felére csökken. Hasonló faj még a lapos keszeg és a bagolykeszeg melyeknek az anális úszója jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugár számlálható benne. A karikakeszeg neve is találó, hiszen jól megkülönböztethető a többi keszegtől azáltal, hogy az alakja a legkerekebb a többi keszeghez képest.[4]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hal testhossza 20-30 centiméter, maximum 35 centiméter. Teste magas, oldalról erősen lapított. Szemei a fejéhez képest nagyok, a száj csúcsba nyíló. Szemének retináján egy fényvisszaverő réteg található, amely jelentősen megnöveli a szem érzékenységét a kissé zavaros vízben. Közepes nagyságú cycloid pikkelyei vastagok. 44-50 pikkelye van az oldalvonala mentén. A háta sötétbarna ritkábban kékes színezetű. A hát-, farok- és farokalatti úszó szürke, szürkéskék, a páros úszók töve gyakran vörhenyes. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van.[5]

Magyarországon az eddigi magyar horgászrekord szerint 1,90 kg kilogramm a legnagyobb karikakeszeg, melyet 1992-ben fogtak.[4]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajhal, amely a fenék közelében tartózkodik. Gyakran közös csapatokat alkotnak a dévérkeszegekkel. Tápláléka apró fenéklakók és növényi anyagok.[3]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Május-júniusban ívik. Az ivarérettséget 3-5 évesen éri el, amikor már 10-12 centiméter hosszú.[3] Nagy csapatokat alkotva keresi fel ivóhelyeit, mely a növényzettel benőtt szélvizek. A hímek ilyenkor nászkiütést viselnek a fejükön. Az ikrás 15-110 ezer enyhén sárgás, kb. 2 mm átmérőjű ikrát rak a növényekre. A lárvák 4-6 nap múlva kelnek ki és 4,5-5 mm hosszúak.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek. Magyar Nyelvőr. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  2. Magyarországi halak, Népies elnevezések / fajták. battai peca, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  3. ^ a b c Dr. Fritz Terofal:Botos kölönte
  4. ^ a b Digitális tankonyvtar:Karikakkeszeg
  5. ^ a b Dr. Györe Károly:Karika keszeg - Blicca bjoerkna Linné, 1758

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karikakeszeg (magyar nyelven). Úszózás felsőfokon –kezdő és profi horgászoknak. uszozas.hupont.hu. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  • Karikakeszeg (magyar nyelven). bhm.hu. (Hozzáférés: 2013. április 2.)

Internetes leírások a karikakeszegről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halak Halakportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap