Karacsáj-tó
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Karacsaj-tó | |
 |
|
| Országok |  Oroszország |
| Hely | Cseljabinszki terület |
| Típus | kiszáradt |
| Elhelyezkedése | |
 Karacsaj-tó
Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
|
|
| é. sz. 55° 40′ 37,92″, k. h. 60° 47′ 57,84″ | |
A Karacsáj-tó (oroszul: озеро Карачай) Oroszország Cseljabinszki területén, a Déli-Urál hegyei között elhelyezkedő kis kiterjedésű tó. 1951-től a környéken üzemelő, radioaktív anyagokat feldolgozó Majak-vegyikombinátból nagy mennyiségű radioaktív hulladékot engedtek a tóba.
Tartalomjegyzék |
Történet[szerkesztés]
1960-as években kezdődött a tó kiszáradása. Területe az 1951-es 0,5 km²-ről 0,15 km²-re (1993-ban mért adat) zsugorodott. 1968-ban a tó környékének aszályos időjárása miatt a szél a kiszáradt tómederből a radioaktív port széthordta, több milliónyi embert 185 petabecquerel sugárzásnak kitéve.
Washingtoni jelentés[szerkesztés]
Egy washingtoni jelentés [1] szerint a Karacsáj-tó nukleáris szennyezés tekintetében a Föld legszennyezettebb pontjai közé tartozik. A tóban felgyülemlett szennyezés 4,44 EBq (exabecquerel) mennyiségű radioaktivitást bocsát ki. Ebből 3,6 EBq-t a cézium–137 és 0,74 EBq-t a stroncium–90 izotópok sugárzása teszi ki. Összehasonlításul, a csernobili reaktorbalesetnél 5–12 EBq radioaktív sugárzás szabadult fel, ami ráadásul nem koncentrálódott egy helyre.
A sugárzási szint egy 1990-ben végzett mérés alapján a washingtoni jelentés szerint a tó partján 600 röntgen volt óránként. Ez több mint az egy óra alatt begyűjthető, az emberre halálos dózis.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Radioactive Russian Lake Called Possible "Global Catastrophe" (html). (Hozzáférés: 2007. október 4.)
