Kaffer szarvasvarjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kaffer szarvasvarjú
Kaffer szarvasvarjú.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvasvarjúfélék (Bucorvidae)
Nem: Bucorvus
Faj: B. leadbeateri
Tudományos név
Bucorvus leadbeateri
(Vigors, 1825)
Szinonimák
  • Bucorvus cafer
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kaffer szarvasvarjú témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaffer szarvasvarjú témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaffer szarvasvarjú témájú kategóriát.

A kaffer szarvasvarjú (Bucorvus leadbeateri) a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvasvarjúfélék (Bucorvidae) családjába tartozó faj. Nagy termetű, fekete madár.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj az Egyenlítőtől délre eső szavannák, nyílt füves területek és erdők lakója. Kelet-Afrikában akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban is találkozhatunk vele, bár jobban kedveli a nedvesebb közeget.

Alfaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bucorvus leadbeateri cafer

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett kaffer szarvasvarjú csőre és tollazata – a csak repüléskor látszó fehér evezőtollak kivételével – fekete, lábai szürkék. A szem körül és a torokrészen a bőr csupasz és rikítóvörös, a toroklebeny a pulykáéhoz hasonlóan felfújható, rezonátorként funkcionál, illetve a hőleadást segíti. A fiatal egyedek tollazata barnás, arcbőrük szürkés.

Nagytestű madár, hossza 90-130 centiméter között mozog, míg testtömege a hímek esetében 3,5-6,2, a tojóknál 2,25-4,6 kilogrammot is elérheti. A nemek alapvetően egyformák, bár a némileg kisebb termetű tojók toroklebenyén lilás foltok figyelhetőek meg. A felső csőrkáva hajlata által képzett hiátus a hímek esetében feltűnőbb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaffer szarvasvarjak rendkívül aktív madarak, folyamatosan mozgásban vannak. Ragadozók, amelyek életüket leginkább a talajon töltik, itt kutatnak zsákmány után. Kimért léptekkel, szinte lábujjhegyen haladnak előre, miközben az aljnövényzetet fürkészik ízeltlábúak és egyéb kisállatok (gyíkok, kígyók, rágcsálók stb.) után kutatva. A szarvasvarjú nappal aktív, az éjszakát a fák koronájában tölti.

Alapvetően társas madár, gyakran láthatóak közösen vadászó, 2-12 példányt számláló csapatai. A nagyobb zsákmányt több madár ejti el, és együtt is fogyasztják el. A csapatok akár 100 km²-t is elérő territóriumot tartanak fenn, amelyről repülve űzik el a betolakodókat. Hajnaltájt hangos kiáltásokkal figyelmeztetik fajtársaikat birtokuk elkerülésére.

A csapatokban mindössze egy költőpár van, hozzájuk segítők verődnek. Ezek zömmel kifejlett hímek, illetve ivaréretlen fiatalok mindkét nemből. A felnövekvő egyedek közül inkább a tojók szokták elhagyni csapatukat, hogy egy másikhoz verődjenek, vagy egy ideig egyedül boldoguljanak.

Ennek a hímnek a fején jól látható a hajlott, erős csőr és a vörös arc- és toroklebeny

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj rövid udvarlást követően október és december között rakja le tojásait. A fészket a költőpár és a segítők közösen építik fel fűszálakból és falevelekből természetes mélyedésekbe, faüregekbe, sziklákra. A tojó általában két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az első utód kikelése 3-5 nappal előzi meg testvéréét, aki négyszer nagyobb vetélytársával szemben alulmarad a táplálékért folytatott versengésben, és már az első héten elpusztul.

Az egész csapat részt vesz a fióka felnevelésében. Ez kikelésekor csupasz és rózsaszín, csak háromnapos korára feketedik meg. A kirepülésre kb. 86 nap folyamatos etetés után kerül sor, de a fiatal egyed még mintegy egy évig csapatával marad. A kaffer szarvasvarjú akár 40 évig is élhet.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a hatalmas területen elterjedt fajt nem fenyegeti különösebb veszély, azonban egyes helyeken vészesen megritkult egyedszáma az emberi terjeszkedésnek köszönhetően. Mivel a szarvasvarjak reprodukciója igen lassú, a tudósok sok esetben begyűjtik a pusztulásra ítélt másodkelt fiókákat, hogy felnevelve visszatelepíthessék őket a vadonba.

Nem tartozik a leggyakrabban tartott madárfajok közé, hazánkban három állatkertben tartják: Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]