Jurij Vasziljevics Kondratyuk
| Jurij Vasziljevics Kondratyuk | |
 | |
| Született | 1897. június 9. Poltava |
| Elhunyt | 1942. február 23. (44 évesen)[1] Kaluga |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Nagy Péter Szentpétervári Műszaki Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Vasziljevics Kondratyuk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jurij Vasziljevics Kondratyuk (Poltava, 1897. június 21. – Kaluga, 1942. február 25.) ukrán származású szovjet rakétakutató.
Életpálya[szerkesztés]
Úttörő munkássága az első világháború idejéig nyúlik vissza. Kutatásait teljesen függetlenül (nem ismerve Konsztantyin Ciolkovszkij munkáját), önállóan végezte. A rakétadinamika több kérdését eredeti módszerrel oldotta meg.
Tudományos munkássága[szerkesztés]
Vizsgálatainak főbb területei:
- az energetikailag legkedvezőbb pályák,
- az űreszközök pálya menti és leszálló műveletei,
- a több lépcsős rakéták elmélete,
- különleges rakéta-hajtóanyagok (fémek, metalloidok, boránok),
Írásai[szerkesztés]
- 1918–1919-ben készült kézirat: Azoknak akik azért olvassák el, hogy megépítsék. (Tyem, kto bugyet csitaty, stobi sztoity.)
- 1929-ben: A bolygóközi tér meghódítása. (Zavojevanyije mezsplanyetnih prosztransztv.)
Szakmai sikerek[szerkesztés]
Szakmai munkásságának emlékére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el róla.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Енциклопедія історії України (ukrán nyelven). Naukova Dumka, 2003
Források[szerkesztés]
- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon, Akadémia Kiadó – Zrínyi Katonai Kiadó, 1981, ISBN 963-05-2348-5
