José Mujica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
José Mujica Cordano
Pepemujica2.jpg
Uruguay 40. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. március 1.
Előd Tabaré Vázquez

Született 1935május 20. (79 éves)
Montevideo

Házastársa Lucía Topolansky
Foglalkozás Mezőgazdaság
Vallás nincs

Firmamujica.JPG
José Mujica Cordano aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz José Mujica témájú médiaállományokat.

José Alberto ’Pepe’ Mujica Cordano (Montevideo, 1935. május 20. –) uruguayi politikus, egykori baloldali gerilla, 2010-től Uruguay elnöke,[1] akinek életfilozófiáját nagyban befolyásolták a börtönben töltött évek.[2]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségével közösen a Tupamaros baloldali mozgalom egyik aktivistája volt. A szervezet vezetőjévé vált férfi 1969-ben fogságba esett, de 1971-ben megszökött száznál is több társával együtt. 1974-ben ismét elfogták és csak 1985-ben engedték ki. Az uruguayi katonai diktatúra (19731985) idején tehát több mint 14 évet töltött börtönben politikai elítéltként. [2] [3] Akkoriban 200 embert raboltak el és öltek meg, ezreket pedig letartóztattak és megkínoztak. Mujica börtönéveiből tízet magánzárkában töltött.[1] Kiszabadulása után letett arról, hogy fegyverrel váltsa meg a világot, és politikusnak állt. Előbb képviselő, majd szenátor lett, de a baloldali eszmeiséghez mindig hű maradt.

Elnöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A honfitársai által csak 'Pepének' becézett Mujicát 2010-ben iktatták be elnöki hivatalába. Elnöki széke elfoglalása után sem költözött be az elnöki palotába, és kitartott az egyszerű életmód mellett.[4] Elnöki ciklusa alatt mindvégig vidéki házában élt, a szintén ex-Tupamaro feleségével, Lucía Topolanskyval. Elnöki fizetésének – 2013-ban mintegy 2,6 millió forintnak megfelelő összeg – a 90 százalékát civil szervezeteknek adományozta.[2] Az újságírók a „világ legszegényebb elnöke” címet ragasztották rá, mivel egy ütött-kopott, 26 éves Volkswagen Bogárral járt dolgozni.

2011-ben kormánya elrendelte a diktatúra idején elkövetett emberi jogi visszaélések kivizsgálását.[1] 2012-ben pedig – a latin-amerikai országok közül elsőként – Uruguayban legalizálták az abortuszt,[4] majd 2013 decemberében – elsőként a világon – elfogadtatta azt a törvényt, amely legalizálja és állami kézbe helyezi a marihuána kereskedelmét.[1]

Külpolitikai botrányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mujica az általa kritizált Cristina Kirchnerrel 2010-ben

Mujica sajátos személyisége miatt az uruguayi külpolitika több alkalommal nehézségekbe ütközött. Egy alkalommal egy amerikai riporter kérdésére reagálva azt nyilatkozta, hogy „megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy arról beszéljek, amiről csak akarok”.[3]

A 2009-es elnökválasztási kampány során több alkalommal kellett bocsánatot kérni, mivel argentin politikusokra és brazil turistákra tett sértő megjegyzéseket.[3]

2012-ben Barack Obama amerikai elnök volt kénytelen-kelletlen szembesülni Mujica személyiségének kellemetlen vonásaival. A kolumbiai Cartagenában megrendezett összamerikai csúcstalálkozón élesen követelte az USA kivonulását Afganisztánból és hozzátette, hogy a Washington iránti feltétlen szolgálat ideje végképp lejárt.[3]

2013-ban azzal okozott diplomáciai konfliktust, hogy – bár nem tudva, hogy a mikrofonja be van kapcsolva – a 2010-ben elhunyt argentin elnökre, Néstor Kirchnerre és feleségére, a szintén elnök Cristina Kirchnerre tett sértő megjegyzést: „Ez a vén banya rosszabb, mint az ura volt. Az inkább számított politikusnak, emez viszont csak makacskodik.”[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Gál Krisztián: Sodró lendület. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 35-36. oldal, ISSN 1217-9647
  2. ^ a b c "A világ legszegényebb államfője az uruguayi José Mujica". erdekesvilag.hu, 2013. április 25. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  3. ^ a b c d e Fehér Péter: Drogállam szegény elnöke In.: Heti Válasz. 2013/51-52. szám, 52-54. oldal, ISSN 1587-0804
  4. ^ a b "Tojik a kritikákra a viskólakó elnök". Origo, 2013. május 31. (Hozzáférés: 2014. január 3.)