Jeszence
| Jeszence (Jasenica) | |||
 | |||
| Jeszence látképe délnyugat felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1269 | ||
| Polgármester | Richard Pekar | ||
| Irányítószám | 018 17 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1191 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 144 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 312 m | ||
| Terület | 7,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 47″, k. h. 18° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 47″, k. h. 18° 27′ 00″ | |||
| Jeszence weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszence témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jeszence (1899-ig Jeszenicz, szlovákul Jasenica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Kis- és Nagyjeszence egyesítése.
Fekvése
Vágbesztercétől 7 km-re északra fekszik.
Története
A mai falu területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét is megtalálták. Nagyjeszencét 1269-ben "Jezencha" néven említik először, a nyitrai püsoökség birtoka volt. 1271-ben "Jezenche", 1332-ben "Jasencia", 1414-ben "Jesenyca" néven szerepel az írott forrásokban. A nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban 20 háza volt. 1720-ban 14 adózója volt, mind nemesek. 1784-ben 32 házában 40 családban 197 lakos élt. 1828-ban 28 háza volt 256 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Kisjeszence 1598-ban 13 házzal bukkan fel az adóösszeírásban "Kys Jeszenicze" alakban, birtokosa a Sunek család volt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 34 házában 39 családban 215 lakos élt. 1828-ban 28 háza volt 256 lakossal. A 19. században pálinkafőzője üzemelt.
Vályi András szerint "JESZENICZE. Kis, és Nagy Jeszenicze. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urai H. Eszterházy, és G. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Vág Beszterczéhez mint 1 mértföldnyire, ’s patakja hasíttya, határjai hasonlók Stupnéhez, vagyonnyai középszerűek."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Jeszenicz (Kis), tót falu, Trencsén vmegyében, közel a Vágh jobb partjához: 248 kath., 12 zsidó lak. Kat. paroch. templom. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna." [1], "Jeszenicz (Nagy), tót falu, Trencsén vmegyében, Kistől csak egy patak választja. Számlál 228 kath., 2 ev., 5 zsidó lak. F. u. többen." [2]
A trianoni békeszerződésig mindkét település Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Kis- és Nagyjeszenét 1921-ben egyesítették.
Népessége
1910-ben Kisjeszencének (Malá Jasenica) 200, Nagyjeszencének (Veľká Jasenica) 246, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 948 lakosából 939 szlovák volt.
2011-ben 1051 lakosából 1025 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 13. századi templom helyén 1781-ben épült későbarokk stílusban.
- A Szúnyogh család kastélya eredetileg a 15. században épült. Később többször átépítették, jelenlegi formáját a 19 és 20. századi átépítések után nyerte el.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Külső hivatkozások
A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
