Japán labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Japán labdarúgó-bajnokság (J-League Division 1)
A bajnokság adatai
Alapítva	1992
Ország	Japán
Csapatok száma	18
Kiesés	Japán labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Címvédő	Sanfrecce Hiroshima (2013)
Honlap	http://www.j-league.or.jp/eng/
Kupák
Nemzeti kupák	Yamazaki Nabisco Kupa Császári Kupa Japán szuperkupa
Nemzetközi kupák	Ázsiai Bajnokok Ligája
Statisztika
Legsikeresebb egyesület	Kashima Antlers (7)
Jelenlegi szezon
2013–2014-es japán labdarúgó-bajnokság

A J. League Division 1 (Jリーグ・ディビジョン1; Hepburn: J Rīgu Dibijon1) vagy a J1 League (J1リーグ; Hepburn: J1 Rīgu) a Japán Profi Futball Bajnokság (日本プロサッカーリーグ; Hepburn: Nippon Puro Sakkā Rīgu) legfelsőbb osztályának elnevezése. Az egyik legsikeresebb bajnokság az ázsiai klubfutballban, és az egyedüli bajnokság, mely kiérdemelte az "A" címet az AFC-től. A második osztály elnevezése a J. League Division 2.

A magyarországi és európai televíziós jogokkal az Eurosport 2 rendelkezik.

Története

J1 szakaszai

A profi bajnokság előtt (1992 és korábban)

A J. League indulása előtt a legmagasabb szintű klubfutball csak amatőr csapatokkal zajlott a Japan Soccer League-ben (JSL). Bár a 60-as, 70-es években a bajnokság látogatottsága robbanásszerű volt (a nemzeti válogatott 1968-ban bronzérmet szerzett a Mexikói Olimpián), azonban a világ futballjával párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatott a bajnokság nézettsége. Mivel a válogatott teljesítménye elmaradt Ázsia legnagyobb nemzeti csapataiétól, a bajnokság kevés nézőt tudott kicsalogatni a helyszínre és a stadionok elmaradott állapota miatt a Japán labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy elindítja a profi bajnokságot.

A profi szövetségi labdarúgó bajnokság, a J. League első osztálya a nyolc korábbi JSL első osztályú csapatával, és egy másodosztályúval indult 1992-ben. Továbbá csatlakozott hozzájuk az újonnan alakult Shimizu S-Pulse is.

A JSL átalakult félprofi ligává, és a nevét is megváltoztatták Japan Football League-re. Bár a J. League hivatalosan nem indult el egészen 1993-ig. Hogy felkészüljenek az új szezonra, még 1992-ben megrendezték a Yamazaki Nabisco Kupát a fenti tíz résztvevővel.

A J. League születése és népszerűvé válása (1993–1995)

A J. League hivatalosan 1993. május 15-én indult. Az első meccsen a Verdy Kawasaki (ma: Tokyo Verdy) játszott a vendég Yokohama Marinos (jelenleg: Yokohama F. Marinos) csapatával a Kasumigaoka Nemzeti Stadionban.

Indulása után (1996–1999)

Az első három év sikerei ellenére 1996 elejére a bajnokság látogatottsága erősen visszaesett. Míg 1994-ben több mint 19 ezer fő volt, 1997-ben az átlagnézőszám 10 131 főre csökkent.

A létesítmények és a játéklebonyolítás változásai (1999–2004)

A Japán labdarúgó-szövetség azt vélelmezte, hogy rossz irányba halad a japán futball jövője. Hogy megoldják a problémákat, a szövetség két új megoldást talált.

Az első, hogy bejelentették a J. League Száz Éves Programját, melynek célja, hogy a bajnokság 100. évfordulóján (2092) már 100 profi klub működjön. A program ösztönzi a klubokat, hogy ne csak a futballt, hanem a labdarúgáson kívüli sportágakat és az egészséges életmódot is népszerűsítsék, illetve már az amatőr szintektől kezdve gyűjtsenek helyi szponzorokat, valamint jó kapcsolatokat építsenek ki a városrészükkel. A szövetség hitvallása szerint ennek köszönhetően a klubok összehozzák a hozzájuk tartozó városokat és falvakat, támogatást nyernek a helyi önkormányzatoktól, cégektől és a lakosságtól. Magyarul a klubok inkább helyiekre tudnak támaszkodni, mint a főbb nemzeti szponzorokra.

Másodszor, a bajnokság felépítése nagyban megváltozott 1999-ben. A bajnokság tovább bővült 9 klubbal a félprofi JFL ligából, és egy klubbal a J. League-ből. Ennek célja az volt, hogy átalakítsák a bajnokságot két osztályos rendszerré. A felsőház lett a J. League Division 1 (J1) 16 csapattal, míg az újonnan alakult másodosztályt, a J. League Division 2 (J2)-t 10 csapattal indították el. A korábbi másodosztály, a Japan Football League (JFL) harmadosztályként működött tovább.

Továbbá, 2004-ig (az 1996-os szezont kivéve), a J1 két részre lett bontva. Minden teljes szezon végén, a bajnokcsapat a két félszezonból rájátszást játszott, hogy eldőljön a bajnokság végeredménye. A Jubilo Iwata (2002-ben) és a Yokohama F. Marinos (2004-ben) mindkét félszezont megnyerte, így nem volt szükség rájátszásra. Részben emiatt, ezt a típusú fél-szezonos bajnokságot eltörölték a 2005-ös idénytől.

Európai lebonyolítási rendszer és az Ázsiai Bajnokok Ligája (2005–2008)

Hasonlóan az európai bajnokságrendszerekhez, a korábbi 16-ossal szemben, a 2005-ös szezontól a J. League első osztálya 18 csapatossá vált. A kieső csapatok száma kettőről 2,5-re nőtt, így az első osztály alulról harmadik csapata bennmaradási rangadót vívott a másodosztály feltörekvő harmadik helyezettjével. Azóta a felsőház kisebb változásokkal állandósult.

Az első években a japán csapatok nem vették komolyan az Ázsiai Bajnokok Ligáját, részben az ellenfelek, részben a nagy távolságok miatt. Azonban a 2008-as kiírásban már 3 japán csapat is bejutott a negyeddöntőbe.

Az utóbbi években, az Ausztál liga bekerült a Kelet-ázsiai régióba, a FIFA Klubvilágbajnokság bevezetésre került, az Ázsiai kontinens eladhatósága növekedett, ezért mind a szövetségek, mind a csapatok több figyelmet fordítanak az ázsiai bajnokságra. Például a Kawasaki Frontale jelentős szurkolói tábort épített ki Hong-Kongban, amely aktívan részt vett az Ázsiai Bajnokok Ligájában a 2007-es szezonban. Folyamatos erőfeszítések vezettek az Urawa Red Diamonds 2007-es és az Osaka Gamba sikereihez 2008-ban. Hála a kiváló szövetségi vezetésnek és az Ázsiai Bajnokok Ligájában való versengésnek, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség kitüntette a J. League-t a legmagasabb szintű bajnokság címével, ennek köszönhetően 4 csapat juthat ki a 2009-es szezontól kezdve az ázsiai porondra. A szövetség megragadta a lehetőséget, hogy a televíziós jogokat külföldi országokban is értékesítse.

Szintén a 2008-as idénytől a Császár Kupa győztese is részt vehet a következő Ázsiai BL-ben, ahelyett, hogy várna egy teljes évet (például a 2005-ös Császár Kupa győztese a Tokyo Verdy a 2007-es Ázsiai Bajnokok Ligájában indult a 2006-os év helyett). Hogy kiküszöböljék ezt az 1 éves csúszást, a 2007-es Császár Kupa győztes Kashima Antlers-t lemondatták az indulás jogáról. Ettől függetlenül a csapat részt vehetett a 2009-es ACL-ben, mivel megnyerte a 2008-as nemzeti bajnokságot.

Jelene (2009–2013)

Három főbb változtatás lépett életbe a 2009-es idénytől. Az első, hogy ettől a szezontól kezdve négy klub indult az Ázsiai Bajnokok Ligájában. Másodszor, a kieső helyek száma háromra nőtt. Végül, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség bevezette az ázsiai játékos kötelező helyet. Minden klub négy külföldi játékost tarthat, azonban ebből egynek egy olyan ázsiai játékosnak kell lenni, aki az AFC országaiból való. Ezen felül, mivel a Ázsiai Labdarúgó Szövetséghez tartozik, megszületett a J. League Klub Licenc 2012-ben, melynek egy pontja szerint az alsóbb osztályból feljutási jogot szerzett csapat eldöntheti, hogy marad-e a saját osztályában vagy továbblép. További módosítások nem történtek a J. League első osztályában, a csapatok száma továbbra is 18 maradt.

Jövője (2015–)

A 2015-ös idénytől kezdve a J. League megint kétcsoportos mini-bajnoksággá változik (mint legutoljára 2004-ben), melynek során a mindkét félszezon első helyezettje játszik majd a másik félszezon üldözőivel. Ez a lebonyolítási forma lehetőséget ad arra, hogy a negyedik és azon felüli helyezettek is részt vehetnek a rájátszásban. A qualifying format will also ensure that teams who finish 4th or above can also enter this play-off stage. Hasonló ötleteket vetettek fel a szövetség ülésein már 2013 júniusában is.

Idővonal

Év	Fontosabb események	J1 klubok száma	AFC-BL csapatok száma	Kieső csapatok száma
1989	A Japán labdarúgó-szövetség felállítja a profi bajnokság értékelő bizottságát.
1990	A bizottság eldönti a profi klubok számára a feltételeket. Tizenöt-húsz Japan Soccer League (másodosztályú) klub jelentkezik a profi bajnokság licencére.
1992	A profi bajnokság, a J. League megalapul a következő 10 csapattal: Gamba Osaka, JEF United Ichihara, Nagoya Grampus Eight, Sanfrecce Hiroshima, Urawa Red Diamonds, Verdy Kawasaki, Yokohama Flügels és a Yokohama Marinos (Korábbi JSL csapatok) Kashima Antlers (A régi másodosztályból került fel) Shimizu S-Pulse (újonnan alakult, nem vállalati alapon működő klub). A JSL másodosztályúvá válik. A J. League első ligakupája tíz csapattal
1993	A J. League hivatalosan is elindul.	10
1994	Feljut a Júbilo Iwata és a Bellmare Hiratsuka a Japan Football League-ből.	12
1995	Feljut a Cerezo Osaka és a Kashiwa Reysol a másodosztályból Bevezetik a pontrendszert: a győzelem 3 pontot; a döntetlen, vagy büntetőpárbajból való vereség 1 pontot; a vereség 0 pontot ér.	14
1996	Feljut a Kyoto Purple Sanga és a Avispa Fukuoka a másodosztályból. A bajnokság egy szezonossá válik. A J. League átlagnézőszáma negatív rekordot dönt: 10,131 fő.	16
1997	Feljut a Vissel Kobe a másodosztályból. A bajnokság ismét két félszezonossá válik. Megváltozik a korábbi pontrendszer: a győzelem 3 pontot; 2 pontot a hosszabbítás utáni győzelem; 1 pontot a büntetőpárbajban elért győzelem és a vereség 0 pontot ér.	17
1998	Feljut a Consadole Sapporo a másodosztályból. Yokohama Flügels bejelenti, hogy az 1999-es idénytől beleolvadnak a városi rivális klub, a Yokohama Marinos-ba. A szövetség meghirdeti a J. League Száz Éves Programját. A szövetség bejelenti, hogy az 1999-es szezontól elindul a profi másodosztály. Megrendezésre kerül a J. League továbblépési bajnoksága, melynek a tétje a bennmaradás. Consadole Sapporo az első klub, mely kiesett a másodosztályba.	18
1999	A Yokohama Marinos összeolvad a Yokohama Flügels-szel. A csapat új neve: Yokohama F. Marinos A büntetőpárbajt eltörlik a mindkét osztályból, bár az aranygól szabály megmarad. A pontrendszer újból megváltozik: a győzelem 3 pontot, a hosszabbításban megszerzett győzelem 2, míg a döntetlen 1 pontot ér. A korábbi Japan Football League-t is átalakítják, így ez lesz a harmadosztály. Megjegyzés: Hogy megkülönböztessék az korábbi és az új JFL-t, az új JFL-t Nihon Football League-nek hívják japánul.	16		2
2000		16		2
2001		16		2
2002		16	2	2
2003	Megszüntetik a hosszabbítást az első osztályban és bevezetésre kerül a hagyományos 3-1-0 pontrendszer.	16		2
2004	Nincs automatikus kiesés a szezonban, mivel 18 csapatosra bővül a bajnokság a rákövetkezendő idényben. A kétcsoportos kiesési/továbbjutási rendszer kezdete.	16	2	0.5
2005	J. League első osztálya 18 csapatosra bővül Egyszezonos bajnokság lesz a J. League első osztálya.	18	2	2.5
2006	Az idegenbeli gólok szabály alkalmazása a Yamazaki Nabisco Kupában és a kiesési/továbbjutási szakaszba.	18	2	2.5
2007	A J. League bajnokai a következő két évben rendezőként kvalifikálja magát a FIFA-klubvilágbajnokságra. Megjegyzés: Ha egy japán klub nyeri az Ázsiai Bajnokok Ligáját, a rendezői jogot elveszti. Urawa Red Diamonds az első japán klub, mely elhódította az Ázsiai Bajnokok Ligáját a 2002-es átnevezése óta.	18	2	2.5
2008	Gamba Osaka nyeri a 2008-as Ázsiai Bajnokok Ligáját, ez a második japán duplázás a AFC történetében.	18	2 + 1	2.5
2009	Négy klub indul az AFC Bajnokok Ligájában. A negyedik külföldi játékos szabály bevezetése. A korábbi kiesési rendszert eltörlik, a 16. helyen álló klub automatikusan kiesik.	18	4	3
2010		18	4	3
2011	A J. League bajnokai a következő két évben ismét rendezőként kvalifikálja magát a FIFA-klubvilágbajnokságra.	18	4	3

Az élvonal helyzete a bajnokságban

Szintje(i)	Bajnokság(ok)/osztály(ok)
I	J. League Division 1 (J1) 18 klub
II	Japán labdarúgó-bajnokság (másodosztály) (J2) 22 klub
III	Japan Football League 18 klub
IV/V	9 regionális japán bajnokság 122 klub
VI+	46 prefektúrai bajnokság és 4 Hokkaidó területi bajnokság sok klub

Az 1999-es másodosztály bevezetésével a kiesés és a feljutás rendszere az európai mintát követi. A J1 utolsó két helyezettje és a J2 első két helyezettje mindenképpen osztályt vált. A 2004-es és a 2008-as idény között a harmadik másodosztályú klub rájátszást játszott a J1 16. helyezettjével. A 2009-es szezontól három klub számára jelent automatikus váltást. Mivel, hogy már nincs rájátszási sorozat, az előléptetés és a játékjog megszerzése attól függ, hogy a másodosztályi klub megfelel-e az élvonal követelményeinek. Ez általánosságban nem jelent akadályt, sőt, idáig még egyetlen olyan J2-es klub nem volt, amelyik nem kapta volna meg az indulási jogot.

A 2004-es szezonig a J1-es idény két részre volt bontva, amit egy bajnoki rájátszás követett a két félszezon bajnokcsapata között (kivéve az 1996-os idényt). Azonban a 2005-ös szezonban bővítették az élvonalt 18 csapatosra, és a lebonyolítási rendszere egyszezonosra változott. Jelenleg 18 klub verseng egymással körmérkőzések során (otthon és idegenben). 2008-as szezontól kezdve az első három helyezett és a Császár Kupa győztese Ázsiai Bajnokokok Ligája indulási lehetőséget szerez a következő idényre. Ha a Császár Kupa győztese szintén az első három helyezett között van, úgy automatikusan a negyedik helyezett kapja az indulási jogot. A 2009-es idénytől az utolsó három klub esik ki a másodosztályba.

2013-as szezon

Bajnokság lebonyolítási szabályai (2013)

A 18 részt vevő klub körmérkőzést játszik egymással (otthon és idegenben), minden csapat összesen 34 meccset. A nyertes csapat 3 pontot érdemel a győzelemért, a döntetlenért 1-t, míg a vereségért 0 pontot kap. A csapatokat pontok szerint rangsorolják, azonos pontszám esetén az alábbiak szerint rangsorolnak:

• Gólkülönbség
• Rúgott gólok száma
• Egymás elleni eredmény
• Piros és sárga lapok száma

Szükséges esetben döntetlen születik. Ha azonban még így is eldöntetlen az első hely sorsa, úgy társ-bajnokot hirdetnek. Az első három klub indulási jogot szerez az Ázsiai Bajnokok Ligájába a következő idényre, míg az utolsó három kiesik a J2-be.

Pénzdíjazás (2011-es adatok)

• Első hely: 200,000,000 jen
• Második hely: 100,000,000 jen
• Harmadik hely: 80,000,000 jen
• Negyedik hely: 60,000,000 jen
• Ötödik hely 40,000,000 jen
• Hatodik hely: 20,000,000 jen
• Hetedik hely: 10,000,000 jen

Részt vevő klubok (2013)

Klub	Csatlakozási év	Hozzátartozó városa(i)	Az első élvonalbeli idénye	Jelenlegi élvonalba kerülés éve	Utolsó bajnoki cím
Albirex Niigata	1999 (J2)	Niigata & Szeiró, Niigata prefektúra	2004	2004?	?
Shonan Bellmare	1994	Kanagava középső és déli városrésze, városai	1972	2013?	1981
Cerezo Osaka	1995	Osaka, Oszaka prefektúra	1965	2010?	1980
FC Tokyo	1999 (J2)	Tokió	2000	2012?	?
Jubilo Iwata	1994	Ivata, Sizuoka prefektúra	1980	1994?	2002
Kashima Antlers	1993	Ibaraki prefektúra délnyugati városai	1985	1993?	2009
Kashiwa Reysol	1995	Kasiva, Csiba prefektúra	1965	2011?	2011
Kawasaki Frontale	1999 (J2)	Kavaszaki, Kanagava	1977	2005?	?
Nagoya Grampus	1993	Nagoja, Aicsi prefektúra	1973	1990/91?	2010
Omiya Ardija	1999 (J2)	Szaitama, Szaitama prefektúra	2005	2005?	?
Sagan Tosu	1999 (J2)	Toszu, Szaga prefektúra	2012	2012?	?
Sanfrecce Hiroshima	1993	Hirosima, Hiroshima prefektúra	1965	2009?	2012
Shimizu S-Pulse	1993	Shizuoka, Sizuoka prefektúra	1993	1993?	?
Urawa Red Diamonds	1993	Szaitama, Szaitama prefektúra	1965	2001?	2006
Oita Trinita	1999 (J2)	Óita prefektúra városai	2003	2013?	?
Vegalta Sendai	1999 (J2)	Szendai, Mijagi prefektúra	2002	2010?	?
Ventforet Kofu	1999 (J2)	Jamanasi prefektúra városai	2006	2013?	?
Yokohama F Marinos	1993	Jokohama és Jokoszuka, Kanagava prefektúra	1979	1982?	2004

Forrás:

• A rózsaszín háttér jelöli a legutóbb feljutott csapatokat a J. League másodosztályából.
• "Csatlakozási év" jelöli a klub J. League-hez való csatlakozási évet (Elsőosztály, kivéve ahol jelölve van (J2)).
• "Az első élvonalbeli idénye"-be, "Jelenlegi élvonalba kerülés éve"-be és "Utolsó bajnoki cím"-be beleértendő a korábbi Japan Soccer League első osztálya.

Az élvonal stadionjai (2013)

Albirex Niigata	Kashima Antlers	Omiya Ardija	Cerezo Osaka	Shonan Bellmare	Yokohama F. Marinos
Tohoku Denryoku Big Swan Stadium	Kashima Soccer Stadium	NACK5 Stadium Omiya	Kincho Stadium	Shonan BMW Stadium Hiratsuka	Nissan Stadium
Befogadóképesség: 42,300	Befogadóképesség: 40,728	Befogadóképesség: 15,300	Befogadóképesség: 20,500	Befogadóképesség: 18,500	Befogadóképesség: 72,370
Kawasaki Frontale	Oita Trinita	Nagoya Grampus	Júbilo Iwata	Urawa Red Diamonds	Kashiwa Reysol
Todoroki Athletics Stadium	Ōita Bank Dome	Mizuho Athletic Stadium	Yamaha Stadium	Saitama Stadium	Hitachi Kashiwa Soccer Stadium
Befogadóképesség: 26,000	Befogadóképesség: 40,000	Befogadóképesség: 27,000	Befogadóképesség: 15,165	Befogadóképesség: 63,700	Befogadóképesség: 15,900
Sagan Tosu	Sanfrecce Hiroshima	Shimizu S-Pulse	F.C. Tokyo	Vegalta Sendai	Ventforet Kofu
Tosu Stadium	Hiroshima Big Arch	IAI Stadium	Ajinomoto Stadium	Yurtec Stadium Sendai	Yamanashi Chuo Bank Stadium
Befogadóképesség: 24,490	Befogadóképesség: 50,000	Befogadóképesség: 20,339	Befogadóképesség: 50,100	Befogadóképesség: 19,694	Befogadóképesség: 17,000

Korábbi részt vevő csapatok

Klub	Csatlakozási év	Hozzátartozó városa(i)	Az első élvonalbeli idénye	Jelenlegi élvonalba kerülés éve	Utolsó bajnoki cím	Jelenlegi osztály
Avispa Fukuoka	1996	Fukuoka, Fukuoka prefektúra	1996	2011	—	Division 2
Consadole Sapporo	1998	Szapporo, Hokkaidó prefektúra	1989/90	2012	—	Division 2
Gamba Osaka	1993	Szuita, Oszaka	1986/87	1988/89–2012	2005	Division 2
JEF United Chiba	1993	Csiba és Icshihara, Csiba prefektúra	1965	1965–2009	1985/86	Division 2
Kyoto Sanga	1996	Kiotó délnyugati városrésze	1996	2008–2010	—	Division 2
Montedio Yamagata	1999 (J2)	Jamagata prefektúra városai	2009	2009–2011	—	Division 2
Tokyo Verdy	1993	Tokió	1978	2008	1994	Division 2
Vissel Kobe	1997	Kóbe, Hjógo prefektúra	1997	2007–2012	—	Division 2
Yokohama FC	2001 (J2)	Jokohama, Kanagava prefektúra	2007	2007	—	Division 2
Yokohama Flügels	1993	Jokohama, Kanagava prefektúra	1985/86	1988/89–1998	—	Felbomlott

• A szürke háttér jelöli a legutóbb kiesett csapatokat a J. League első osztályából.
• "Csatlakozási év" jelöli a klub J. League-hez való csatlakozási évet (Elsőosztály, kivéve ahol jelölve van (J2)).
• "Az első élvonalbeli idénye"-be, "Jelenlegi élvonalba kerülés éve"-be és "Utolsó bajnoki cím"-be beleértendő a korábbi Japan Soccer League első osztálya.

Bajnokság története

Bajnokok

Két félszezonos szakasz (1993–2004) Vastag jelöli a bajnokokat; † Egy félszezont nyert; ‡ Mindkét szakaszt megnyerte

Év	Első szakasz	Második szakasz
1993	Kashima Antlers	Verdy Kawasaki
1994	Sanfrecce Hiroshima	Verdy Kawasaki
1995	Yokohama Marinos	Verdy Kawasaki
1996 †	Kashima Antlers
1997	Kashima Antlers	Júbilo Iwata
1998	Júbilo Iwata	Kashima Antlers
1999	Júbilo Iwata	Shimizu S-Pulse
2000	Yokohama F. Marinos	Kashima Antlers
2001	Júbilo Iwata	Kashima Antlers
2002 ‡	Júbilo Iwata
2003 ‡	Yokohama F. Marinos
2004	Yokohama F. Marinos	Urawa Red Diamonds

Egyszezonos időszak (2005–2014)

Év	Bajnok	Második helyezett	Harmadik helyezett
2005	Gamba Osaka	Urawa Red Diamonds	Kashima Antlers
2006	Urawa Red Diamonds	Kawasaki Frontale	Gamba Osaka
2007	Kashima Antlers	Urawa Red Diamonds	Gamba Osaka
2008	Kashima Antlers	Kawasaki Frontale	Nagoya Grampus
2009	Kashima Antlers	Kawasaki Frontale	Gamba Osaka
2010	Nagoya Grampus	Gamba Osaka	Cerezo Osaka
2011	Kashiwa Reysol	Nagoya Grampus	Gamba Osaka
2012	Sanfrecce Hiroshima	Vegalta Sendai	Urawa Red Diamonds
2013	Sanfrecce Hiroshima	Yokohama F. Marinos	Kawasaki Frontale
2014	Gamba Osaka	Urawa Red Diamonds	Kashima Antlers

Split-szezon időszak (2015–)

Év	1. szakasz győztese	2. szakasz győztese
2015	Urawa Red Diamonds	Sanfrecce Hiroshima

A legsikeresebb csapatok

Klub	Bajnokok	Második helyezett	Bajnokok	Második helyezett
Kashima Antlers	7	2	1996, 1998, 2000, 2001, 2007, 2008, 2009	1993, 1997
Yokohama F. Marinos	3	3	1995, 2003, 2004	2000, 2002, 2013
Júbilo Iwata	3	3	1997, 1999, 2002	1998, 2001, 2003
Tokyo Verdy	2	1	1993, 1994	1995
Sanfrecce Hiroshima	3	1	2012, 2013, 2015	1994
Urawa Red Diamonds	1	3	2006	2004, 2005, 2007
Nagoya Grampus	1	2	2010	1996, 2011
Gamba Osaka	2	1	2005, 2015	2010
Kashiwa Reysol	1	0	2011
Kawasaki Frontale	0	3		2006, 2008, 2009
Shimizu S-Pulse	0	1		1999
Vegalta Sendai	0	1		2012

Kiesési történelem

Csak hét klub nem esett még ki soha az első osztályból. E hét klub közül a Kashima Antlers, a Yokohama F. Marinos, a Nagoya Grampus és a Shimizu S-Pulse vett csak részt minden szezonban a bajnokság 1993-as kezdete óta. Az Albirex Niigata, Omiya Ardija és a Sagan Tosu a 2004-es, 2005-ös és a 2012-es feljutásuk óta vannak bent. A korábbi J. League klub, a Yokohama Flügels soha nem esett ki a bajnokságból a Yokohama Marinos-ba való 1999-es beleolvadásáig.

A Shimizu S-Pulse a liga 1993-as indulásával egy időben alakult és azóta a J1-ben játszik. Az egyedüli klub, mely magának mondhatja azt a teljesítményt, hogy 44 év alatt sem esett ki egyik első osztályú ligából sem (JSL és a J. League), a JEF United Chiba, melynek rekordja 2009-es kiesésével szakadt meg.

1998-as szezon

A két osztályos profi bajnokság bevezetésével az első osztályú klubok számát lecsökkentették 18-ról 16-ra. Az 1998-as idény végén került megrendezésre a J. League Kiesési Bajnokság, melynek során eldőlt a két kieső hely sorsa.

Félszezonos időszak (1999–2004)

1999-től 2003-ig a két utolsó csapat esett ki a másodosztályba. Hogy átvezessék a szezont a félszezonos rendszerbe, összesített eredményekből határozták meg a két kiesőt. Ez azt a furcsa helyzetet eredményezte, hogy a bajnoki verseny esetében a nyerteseket a félszezon eredményeiből, míg a kiesőket az összesített eredményekből állapították meg.

A 2004-es szezon végén a J1 ismét 18 csapatosra bővült. Senki sem esett ki, azonban az utolsó helyezettnek (16.) rájátszást kellett jásztania a másodosztály (J2) 3. helyezettjével. A 16. helyezett sorsa ismét az összesített tabellából derült ki, nem a félszezoni állásból.

Az egyszezonos időszak (2005–)

A következő 4 szezonban (2005 és 2008 között), a kieső csapatok száma két és félre nőtt, így az első osztály alulról harmadik csapata bennmaradási rangadót vívott a másodosztály feltörekvő harmadik helyezettjével.

2009 óta a kiesési rájátszást eltörölték, így három-három csapat vált osztályt.

Táblázat

Év	15. hely	16. hely	17. hely	18. hely
1998	JEF United Ichihara	Consadole Sapporo	Vissel Kobe	Avispa Fukuoka
1999	Urawa Red Diamonds	Bellmare Hiratsuka	Csak 16 csapat vett részt
2000	Kyoto Purple Sanga	Kawasaki Frontale
2001	Avispa Fukuoka	Cerezo Osaka
2002	Sanfrecce Hiroshima	Consadole Sapporo
2003	Vegalta Sendai	Kyoto Purple Sanga
2004	Cerezo Osaka	Kashiwa Reysol †
2005	Shimizu S-Pulse	Kashiwa Reysol ‡	Tokyo Verdy 1969	Vissel Kobe
2006	Ventforet Kofu	Avispa Fukuoka ‡	Cerezo Osaka	Kyoto Purple Sanga
2007	Omiya Ardija	Sanfrecce Hiroshima ‡	Ventforet Kofu	Yokohama FC
2008	JEF United Chiba	Júbilo Iwata †	Tokyo Verdy	Consadole Sapporo
2009	Montedio Yamagata	Kashiwa Reysol	Oita Trinita	JEF United Chiba
2010	Vissel Kobe	FC Tokyo	Kyoto Sanga	Shonan Bellmare
2011	Urawa Red Diamonds	Ventforet Kofu	Avispa Fukuoka	Montedio Yamagata
2012	Albirex Niigata	Vissel Kobe	Gamba Osaka	Consadole Sapporo

* Vastag jelöli a kiesett csapatokat;
† Megnyerte a kiesési rájátszást;
‡ Elvesztette a rájátszást és kiesett

További bajnokságok

Helyi bajnokságok

• Császár Kupa (1921–)
• JOMO All-Stars Soccer (1993–)
• XEROX Szuperkupa (1994–)
• Yamazaki Nabisco Kupa (1992–, kivéve 1995)

Nemzetközi bajnokságok

• FIFA-klubvilágbajnokság (2007–2008, 2011–2012)
• AFC-bajnokok ligája (1969, 1986/87-2002/03, 2004–)
• Suruga Bank Bajnokság (2008–)

Az év J. League címei

Minden évben az alábbi kitüntetéseket adják át a J. League bajnokságban:

• Az Év Edzője
• Az Év Játékosa
• Az Év Újonca
• Az Év Válogatottja
• Gólkirály

J. League 20. Évforduló Válogatottja

Poszt	Név
Kapus	Kavagucsi Josikacu
Hátvéd	Macuda Naoki
Hátvéd	Nakazava Júdzsi
Hátvéd	Ihara Maszami
Középpályás	Endó Jaszuhito
Középpályás	Nakata Hidetosi
Középpályás	Nakamura Sunszuke
Középpályás	Nanami Hirosi
Csatár	Miura Kazujosi
Csatár	Nakajama Maszasi
Csatár	Dragan Sztojkovics

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a J. League Division 1 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jリーグ ディビジョン1 című japán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Japán labdarúgó-szövetség
• Japán labdarúgó-válogatott
• Japán női labdarúgó-válogatott

Külső hivatkozások

• (japán) Hivatalos honlalp
• (angol) Hivatalos honlap
• (japán) Hivatalos YouTube Csatorna