Japán labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Japán labdarúgó-bajnokság
(J-League Division 1)
J.League.svg
A bajnokság adatai
Alapítva1992
Ország Japán
Csapatok száma 18
Kiesés Japán labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Címvédő Sanfrecce Hiroshima (2013)
Honlap http://www.j-league.or.jp/eng/
Kupák
Nemzeti kupák Yamazaki Nabisco Kupa
Császári Kupa
Japán szuperkupa
Nemzetközi kupák Ázsiai Bajnokok Ligája
Statisztika
Legsikeresebb
egyesület
Kashima Antlers (7)
Jelenlegi szezon
2013–2014-es japán labdarúgó-bajnokság

A J. League Division 1 (Jリーグ・ディビジョン1HepburnJ Rīgu Dibijon1?) vagy a J1 League (J1リーグHepburnJ1 Rīgu?) a Japán Profi Futball Bajnokság (日本プロサッカーリーグHepburnNippon Puro Sakkā Rīgu?) legfelsőbb osztályának elnevezése.[1][2] Az egyik legsikeresebb bajnokság az ázsiai klubfutballban, és az egyedüli bajnokság, mely kiérdemelte az "A" címet az AFC-től. A második osztály elnevezése a J. League Division 2.

A magyarországi és európai televíziós jogokkal az Eurosport 2 rendelkezik.

Története[szerkesztés]

J1 szakaszai[szerkesztés]

A profi bajnokság előtt (1992 és korábban)[szerkesztés]

A J. League indulása előtt a legmagasabb szintű klubfutball csak amatőr csapatokkal zajlott a Japan Soccer League-ben (JSL). Bár a 60-as, 70-es években a bajnokság látogatottsága robbanásszerű volt (a nemzeti válogatott 1968-ban bronzérmet szerzett a Mexikói Olimpián), azonban a világ futballjával párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatott a bajnokság nézettsége. Mivel a válogatott teljesítménye elmaradt Ázsia legnagyobb nemzeti csapataiétól, a bajnokság kevés nézőt tudott kicsalogatni a helyszínre és a stadionok elmaradott állapota miatt a Japán labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy elindítja a profi bajnokságot.

A profi szövetségi labdarúgó bajnokság, a J. League első osztálya a nyolc korábbi JSL első osztályú csapatával, és egy másodosztályúval indult 1992-ben. Továbbá csatlakozott hozzájuk az újonnan alakult Shimizu S-Pulse is.

A JSL átalakult félprofi ligává, és a nevét is megváltoztatták Japan Football League-re. Bár a J. League hivatalosan nem indult el egészen 1993-ig. Hogy felkészüljenek az új szezonra, még 1992-ben megrendezték a Yamazaki Nabisco Kupát a fenti tíz résztvevővel.

A J. League születése és népszerűvé válása (1993–1995)[szerkesztés]

A J. League hivatalosan 1993. május 15-én indult. Az első meccsen a Verdy Kawasaki (ma: Tokyo Verdy) játszott a vendég Yokohama Marinos (jelenleg: Yokohama F. Marinos) csapatával a Kasumigaoka Nemzeti Stadionban.

Indulása után (1996–1999)[szerkesztés]

Az első három év sikerei ellenére 1996 elejére a bajnokság látogatottsága erősen visszaesett. Míg 1994-ben több mint 19 ezer fő volt, 1997-ben az átlagnézőszám 10 131 főre csökkent.

A létesítmények és a játéklebonyolítás változásai (1999–2004)[szerkesztés]

A Japán labdarúgó-szövetség azt vélelmezte, hogy rossz irányba halad a japán futball jövője. Hogy megoldják a problémákat, a szövetség két új megoldást talált.

Az első, hogy bejelentették a J. League Száz Éves Programját, melynek célja, hogy a bajnokság 100. évfordulóján (2092) már 100 profi klub működjön. A program ösztönzi a klubokat, hogy ne csak a futballt, hanem a labdarúgáson kívüli sportágakat és az egészséges életmódot is népszerűsítsék, illetve már az amatőr szintektől kezdve gyűjtsenek helyi szponzorokat, valamint jó kapcsolatokat építsenek ki a városrészükkel. A szövetség hitvallása szerint ennek köszönhetően a klubok összehozzák a hozzájuk tartozó városokat és falvakat, támogatást nyernek a helyi önkormányzatoktól, cégektől és a lakosságtól. Magyarul a klubok inkább helyiekre tudnak támaszkodni, mint a főbb nemzeti szponzorokra.[3]

Másodszor, a bajnokság felépítése nagyban megváltozott 1999-ben. A bajnokság tovább bővült 9 klubbal a félprofi JFL ligából, és egy klubbal a J. League-ből. Ennek célja az volt, hogy átalakítsák a bajnokságot két osztályos rendszerré. A felsőház lett a J. League Division 1 (J1) 16 csapattal, míg az újonnan alakult másodosztályt, a J. League Division 2 (J2)-t 10 csapattal indították el. A korábbi másodosztály, a Japan Football League (JFL) harmadosztályként működött tovább.

Továbbá, 2004-ig (az 1996-os szezont kivéve), a J1 két részre lett bontva. Minden teljes szezon végén, a bajnokcsapat a két félszezonból rájátszást játszott, hogy eldőljön a bajnokság végeredménye. A Jubilo Iwata (2002-ben) és a Yokohama F. Marinos (2004-ben) mindkét félszezont megnyerte, így nem volt szükség rájátszásra. Részben emiatt, ezt a típusú fél-szezonos bajnokságot eltörölték a 2005-ös idénytől.

Európai lebonyolítási rendszer és az Ázsiai Bajnokok Ligája (2005–2008)[szerkesztés]

Hasonlóan az európai bajnokságrendszerekhez, a korábbi 16-ossal szemben, a 2005-ös szezontól a J. League első osztálya 18 csapatossá vált. A kieső csapatok száma kettőről 2,5-re nőtt, így az első osztály alulról harmadik csapata bennmaradási rangadót vívott a másodosztály feltörekvő harmadik helyezettjével. Azóta a felsőház kisebb változásokkal állandósult.

Az első években a japán csapatok nem vették komolyan az Ázsiai Bajnokok Ligáját, részben az ellenfelek, részben a nagy távolságok miatt. Azonban a 2008-as kiírásban már 3 japán csapat is bejutott a negyeddöntőbe.[4]

Az utóbbi években, az Ausztál liga bekerült a Kelet-ázsiai régióba, a FIFA Klubvilágbajnokság bevezetésre került, az Ázsiai kontinens eladhatósága növekedett, ezért mind a szövetségek, mind a csapatok több figyelmet fordítanak az ázsiai bajnokságra. Például a Kawasaki Frontale jelentős szurkolói tábort épített ki Hong-Kongban, amely aktívan részt vett az Ázsiai Bajnokok Ligájában a 2007-es szezonban.[5] Folyamatos erőfeszítések vezettek az Urawa Red Diamonds 2007-es és az Osaka Gamba sikereihez 2008-ban. Hála a kiváló szövetségi vezetésnek és az Ázsiai Bajnokok Ligájában való versengésnek, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség kitüntette a J. League-t a legmagasabb szintű bajnokság címével, ennek köszönhetően 4 csapat juthat ki a 2009-es szezontól kezdve az ázsiai porondra. A szövetség megragadta a lehetőséget, hogy a televíziós jogokat külföldi országokban is értékesítse.

Szintén a 2008-as idénytől a Császár Kupa győztese is részt vehet a következő Ázsiai BL-ben, ahelyett, hogy várna egy teljes évet (például a 2005-ös Császár Kupa győztese a Tokyo Verdy a 2007-es Ázsiai Bajnokok Ligájában indult a 2006-os év helyett). Hogy kiküszöböljék ezt az 1 éves csúszást, a 2007-es Császár Kupa győztes Kashima Antlers-t lemondatták az indulás jogáról. Ettől függetlenül a csapat részt vehetett a 2009-es ACL-ben, mivel megnyerte a 2008-as nemzeti bajnokságot.

Jelene (2009–2013)[szerkesztés]

Három főbb változtatás lépett életbe a 2009-es idénytől. Az első, hogy ettől a szezontól kezdve négy klub indult az Ázsiai Bajnokok Ligájában. Másodszor, a kieső helyek száma háromra nőtt. Végül, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség bevezette az ázsiai játékos kötelező helyet. Minden klub négy külföldi játékost tarthat, azonban ebből egynek egy olyan ázsiai játékosnak kell lenni, aki az AFC országaiból való. Ezen felül, mivel a Ázsiai Labdarúgó Szövetséghez tartozik, megszületett a J. League Klub Licenc 2012-ben, melynek egy pontja szerint az alsóbb osztályból feljutási jogot szerzett csapat eldöntheti, hogy marad-e a saját osztályában vagy továbblép. További módosítások nem történtek a J. League első osztályában, a csapatok száma továbbra is 18 maradt.

Jövője (2015–)[szerkesztés]

A 2015-ös idénytől kezdve a J. League megint kétcsoportos mini-bajnoksággá változik (mint legutoljára 2004-ben), melynek során a mindkét félszezon első helyezettje játszik majd a másik félszezon üldözőivel. Ez a lebonyolítási forma lehetőséget ad arra, hogy a negyedik és azon felüli helyezettek is részt vehetnek a rájátszásban.[6] A qualifying format will also ensure that teams who finish 4th or above can also enter this play-off stage.[7] Hasonló ötleteket vetettek fel a szövetség ülésein már 2013 júniusában is.[8]

Idővonal[szerkesztés]

Év Fontosabb események J1 klubok száma AFC-BL csapatok száma Kieső csapatok száma
1989
1990
  • A bizottság eldönti a profi klubok számára a feltételeket.
  • Tizenöt-húsz Japan Soccer League (másodosztályú) klub jelentkezik a profi bajnokság licencére.
1992
  • A profi bajnokság, a J. League megalapul a következő 10 csapattal:
    • Gamba Osaka, JEF United Ichihara, Nagoya Grampus Eight, Sanfrecce Hiroshima, Urawa Red Diamonds, Verdy Kawasaki, Yokohama Flügels és a Yokohama Marinos (Korábbi JSL csapatok)
    • Kashima Antlers (A régi másodosztályból került fel)
    • Shimizu S-Pulse (újonnan alakult, nem vállalati alapon működő klub).
  • A JSL másodosztályúvá válik.
  • A J. League első ligakupája tíz csapattal
1993
  • A J. League hivatalosan is elindul.
10
1994
  • Feljut a Júbilo Iwata és a Bellmare Hiratsuka a Japan Football League-ből.
12
1995
  • Feljut a Cerezo Osaka és a Kashiwa Reysol a másodosztályból
  • Bevezetik a pontrendszert: a győzelem 3 pontot; a döntetlen, vagy büntetőpárbajból való vereség 1 pontot; a vereség 0 pontot ér.
14
1996
  • Feljut a Kyoto Purple Sanga és a Avispa Fukuoka a másodosztályból.
  • A bajnokság egy szezonossá válik.
  • A J. League átlagnézőszáma negatív rekordot dönt: 10,131 fő.
16
1997
  • Feljut a Vissel Kobe a másodosztályból.
  • A bajnokság ismét két félszezonossá válik.
  • Megváltozik a korábbi pontrendszer: a győzelem 3 pontot; 2 pontot a hosszabbítás utáni győzelem; 1 pontot a büntetőpárbajban elért győzelem és a vereség 0 pontot ér.
17
1998
  • Feljut a Consadole Sapporo a másodosztályból.
  • Yokohama Flügels bejelenti, hogy az 1999-es idénytől beleolvadnak a városi rivális klub, a Yokohama Marinos-ba.
  • A szövetség meghirdeti a J. League Száz Éves Programját.
  • A szövetség bejelenti, hogy az 1999-es szezontól elindul a profi másodosztály.
  • Megrendezésre kerül a J. League továbblépési bajnoksága, melynek a tétje a bennmaradás. Consadole Sapporo az első klub, mely kiesett a másodosztályba.
18
1999
  • A Yokohama Marinos összeolvad a Yokohama Flügels-szel. A csapat új neve: Yokohama F. Marinos
  • A büntetőpárbajt eltörlik a mindkét osztályból, bár az aranygól szabály megmarad.
  • A pontrendszer újból megváltozik: a győzelem 3 pontot, a hosszabbításban megszerzett győzelem 2, míg a döntetlen 1 pontot ér.
  • A korábbi Japan Football League-t is átalakítják, így ez lesz a harmadosztály.
Megjegyzés: Hogy megkülönböztessék az korábbi és az új JFL-t, az új JFL-t Nihon Football League-nek hívják japánul.
16 2
2000 16 2
2001 16 2
2002 16 2 2
2003
  • Megszüntetik a hosszabbítást az első osztályban és bevezetésre kerül a hagyományos 3-1-0 pontrendszer.
16 2
2004
  • Nincs automatikus kiesés a szezonban, mivel 18 csapatosra bővül a bajnokság a rákövetkezendő idényben.
  • A kétcsoportos kiesési/továbbjutási rendszer kezdete.
16 2 0.5
2005
  • J. League első osztálya 18 csapatosra bővül
  • Egyszezonos bajnokság lesz a J. League első osztálya.
18 2 2.5
2006
  • Az idegenbeli gólok szabály alkalmazása a Yamazaki Nabisco Kupában és a kiesési/továbbjutási szakaszba.
18 2 2.5
2007
Megjegyzés: Ha egy japán klub nyeri az Ázsiai Bajnokok Ligáját, a rendezői jogot elveszti.
  • Urawa Red Diamonds az első japán klub, mely elhódította az Ázsiai Bajnokok Ligáját a 2002-es átnevezése óta.
18 2 2.5
2008
  • Gamba Osaka nyeri a 2008-as Ázsiai Bajnokok Ligáját, ez a második japán duplázás a AFC történetében.
18 2 + 1 2.5
2009
  • Négy klub indul az AFC Bajnokok Ligájában.
  • A negyedik külföldi játékos szabály bevezetése.
  • A korábbi kiesési rendszert eltörlik, a 16. helyen álló klub automatikusan kiesik.
18 4 3
2010 18 4 3
2011 18 4 3

Az élvonal helyzete a bajnokságban[szerkesztés]

Szintje(i) Bajnokság(ok)/osztály(ok)
I J. League Division 1 (J1)
18 klub
II Japán labdarúgó-bajnokság (másodosztály) (J2)
22 klub
III Japan Football League
18 klub
IV/V 9 regionális japán bajnokság
122 klub
VI+ 46 prefektúrai bajnokság
és 4 Hokkaidó területi bajnokság

sok klub

Az 1999-es másodosztály bevezetésével a kiesés és a feljutás rendszere az európai mintát követi. A J1 utolsó két helyezettje és a J2 első két helyezettje mindenképpen osztályt vált. A 2004-es és a 2008-as idény között a harmadik másodosztályú klub rájátszást játszott a J1 16. helyezettjével. A 2009-es szezontól három klub számára jelent automatikus váltást. Mivel, hogy már nincs rájátszási sorozat, az előléptetés és a játékjog megszerzése attól függ, hogy a másodosztályi klub megfelel-e az élvonal követelményeinek. Ez általánosságban nem jelent akadályt, sőt, idáig még egyetlen olyan J2-es klub nem volt, amelyik nem kapta volna meg az indulási jogot.

A 2004-es szezonig a J1-es idény két részre volt bontva, amit egy bajnoki rájátszás követett a két félszezon bajnokcsapata között (kivéve az 1996-os idényt). Azonban a 2005-ös szezonban bővítették az élvonalt 18 csapatosra, és a lebonyolítási rendszere egyszezonosra változott. Jelenleg 18 klub verseng egymással körmérkőzések során (otthon és idegenben). 2008-as szezontól kezdve az első három helyezett és a Császár Kupa győztese Ázsiai Bajnokokok Ligája indulási lehetőséget szerez a következő idényre. Ha a Császár Kupa győztese szintén az első három helyezett között van, úgy automatikusan a negyedik helyezett kapja az indulási jogot. A 2009-es idénytől az utolsó három klub esik ki a másodosztályba.

2013-as szezon[szerkesztés]

Bajnokság lebonyolítási szabályai (2013)[szerkesztés]

A 18 részt vevő klub körmérkőzést játszik egymással (otthon és idegenben), minden csapat összesen 34 meccset. A nyertes csapat 3 pontot érdemel a győzelemért, a döntetlenért 1-t, míg a vereségért 0 pontot kap. A csapatokat pontok szerint rangsorolják, azonos pontszám esetén az alábbiak szerint rangsorolnak:

  • Gólkülönbség
  • Rúgott gólok száma
  • Egymás elleni eredmény
  • Piros és sárga lapok száma

Szükséges esetben döntetlen születik. Ha azonban még így is eldöntetlen az első hely sorsa, úgy társ-bajnokot hirdetnek. Az első három klub indulási jogot szerez az Ázsiai Bajnokok Ligájába a következő idényre, míg az utolsó három kiesik a J2-be.

Pénzdíjazás (2011-es adatok)
  • Első hely: 200,000,000 jen
  • Második hely: 100,000,000 jen
  • Harmadik hely: 80,000,000 jen
  • Negyedik hely: 60,000,000 jen
  • Ötödik hely 40,000,000 jen
  • Hatodik hely: 20,000,000 jen
  • Hetedik hely: 10,000,000 jen

Részt vevő klubok (2013)[szerkesztés]

Klub Csatlakozási

év

Hozzátartozó városa(i) Az első élvonalbeli idénye Jelenlegi élvonalba kerülés éve Utolsó bajnoki cím
Albirex Niigata 1999 (J2) Niigata & Szeiró, Niigata prefektúra 2004 2004? ?
Shonan Bellmare 1994 Kanagava középső és déli városrésze, városai 1972 2013? 1981
Cerezo Osaka 1995 Osaka, Oszaka prefektúra 1965 2010? 1980
FC Tokyo 1999 (J2) Tokió 2000 2012? ?
Jubilo Iwata 1994 Ivata, Sizuoka prefektúra 1980 1994? 2002
Kashima Antlers 1993 Ibaraki prefektúra délnyugati városai 1985 1993? 2009
Kashiwa Reysol 1995 Kasiva, Csiba prefektúra 1965 2011? 2011
Kawasaki Frontale 1999 (J2) Kavaszaki, Kanagava 1977 2005? ?
Nagoya Grampus 1993 Nagoja, Aicsi prefektúra 1973 1990/91? 2010
Omiya Ardija 1999 (J2) Szaitama, Szaitama prefektúra 2005 2005? ?
Sagan Tosu 1999 (J2) Toszu, Szaga prefektúra 2012 2012? ?
Sanfrecce Hiroshima 1993 Hirosima, Hiroshima prefektúra 1965 2009? 2012
Shimizu S-Pulse 1993 Shizuoka, Sizuoka prefektúra 1993 1993? ?
Urawa Red Diamonds 1993 Szaitama, Szaitama prefektúra 1965 2001? 2006
Oita Trinita 1999 (J2) Óita prefektúra városai 2003 2013? ?
Vegalta Sendai 1999 (J2) Szendai, Mijagi prefektúra 2002 2010? ?
Ventforet Kofu 1999 (J2) Jamanasi prefektúra városai 2006 2013? ?
Yokohama F Marinos 1993 Jokohama és Jokoszuka, Kanagava prefektúra 1979 1982? 2004

Forrás:[9]

  • A rózsaszín háttér jelöli a legutóbb feljutott csapatokat a J. League másodosztályából.
  • "Csatlakozási év" jelöli a klub J. League-hez való csatlakozási évet (Elsőosztály, kivéve ahol jelölve van (J2)).
  • "Az első élvonalbeli idénye"-be, "Jelenlegi élvonalba kerülés éve"-be és "Utolsó bajnoki cím"-be beleértendő a korábbi Japan Soccer League első osztálya.

Az élvonal stadionjai (2013)[szerkesztés]

Albirex Niigata Kashima Antlers Omiya Ardija Cerezo Osaka Shonan Bellmare Yokohama F. Marinos
Tohoku Denryoku Big Swan Stadium Kashima Soccer Stadium NACK5 Stadium Omiya Kincho Stadium Shonan BMW Stadium Hiratsuka Nissan Stadium
Befogadóképesség: 42,300 Befogadóképesség: 40,728 Befogadóképesség: 15,300 Befogadóképesség: 20,500 Befogadóképesség: 18,500 Befogadóképesség: 72,370
Bigswan080628.JPG Kashima Stadium 1.JPG Ōmiya Park Soccer Stadium, R1068484.jpg Kinchostadium1008081.JPG Hiratsuka20100102 4.JPG NISSANSTADIUM20080608.JPG
Kawasaki Frontale Oita Trinita Nagoya Grampus Júbilo Iwata Urawa Red Diamonds Kashiwa Reysol
Todoroki Athletics Stadium Ōita Bank Dome Mizuho Athletic Stadium Yamaha Stadium Saitama Stadium Hitachi Kashiwa Soccer Stadium
Befogadóképesség: 26,000 Befogadóképesség: 40,000 Befogadóképesség: 27,000 Befogadóképesség: 15,165 Befogadóképesség: 63,700 Befogadóképesség: 15,900
Todoroki 100911.JPG Ooita Stadium20090514.jpg Mizuho Stadium 1.JPG Yamahastafium05161.JPG Saitama stadium.jpg Kashiwa20120311-1.JPG
Sagan Tosu Sanfrecce Hiroshima Shimizu S-Pulse F.C. Tokyo Vegalta Sendai Ventforet Kofu
Tosu Stadium Hiroshima Big Arch IAI Stadium Ajinomoto Stadium Yurtec Stadium Sendai Yamanashi Chuo Bank Stadium
Befogadóképesség: 24,490 Befogadóképesség: 50,000 Befogadóképesség: 20,339 Befogadóképesség: 50,100 Befogadóképesség: 19,694 Befogadóképesség: 17,000
Tosu Stadium 20110508.JPG Bigarch050423.jpg Nihondaira stadium20090412.jpg Ajinomoto Stadium 20101120.JPG Sendaistadium2.JPG Vfk2009112101.jpg

Korábbi részt vevő csapatok[szerkesztés]

Klub Csatlakozási év Hozzátartozó városa(i) Az első
élvonalbeli idénye
Jelenlegi élvonalba
kerülés éve
Utolsó
bajnoki cím
Jelenlegi
osztály
Avispa Fukuoka 1996 Fukuoka, Fukuoka prefektúra 1996 2011 Division 2
Consadole Sapporo 1998 Szapporo, Hokkaidó prefektúra 1989/90 2012 Division 2
Gamba Osaka 1993 Szuita, Oszaka 1986/87 1988/89–2012 2005 Division 2
JEF United Chiba 1993 Csiba és Icshihara, Csiba prefektúra 1965 1965–2009 1985/86 Division 2
Kyoto Sanga 1996 Kiotó délnyugati városrésze 1996 2008–2010 Division 2
Montedio Yamagata 1999 (J2) Jamagata prefektúra városai 2009 2009–2011 Division 2
Tokyo Verdy 1993 Tokió 1978 2008 1994 Division 2
Vissel Kobe 1997 Kóbe, Hjógo prefektúra 1997 2007–2012 Division 2
Yokohama FC 2001 (J2) Jokohama, Kanagava prefektúra 2007 2007 Division 2
Yokohama Flügels 1993 Jokohama, Kanagava prefektúra 1985/86 1988/89–1998 Felbomlott
  • A szürke háttér jelöli a legutóbb kiesett csapatokat a J. League első osztályából.
  • "Csatlakozási év" jelöli a klub J. League-hez való csatlakozási évet (Elsőosztály, kivéve ahol jelölve van (J2)).
  • "Az első élvonalbeli idénye"-be, "Jelenlegi élvonalba kerülés éve"-be és "Utolsó bajnoki cím"-be beleértendő a korábbi Japan Soccer League első osztálya.

Bajnokság története[szerkesztés]

Bajnokok[szerkesztés]

Két félszezonos szakasz (1993–2004) Vastag jelöli a bajnokokat; † Egy félszezont nyert; ‡ Mindkét szakaszt megnyerte

Év Első szakasz Második szakasz
1993 Kashima Antlers Verdy Kawasaki
1994 Sanfrecce Hiroshima Verdy Kawasaki
1995 Yokohama Marinos Verdy Kawasaki
1996 Kashima Antlers
1997 Kashima Antlers Júbilo Iwata
1998 Júbilo Iwata Kashima Antlers
1999 Júbilo Iwata Shimizu S-Pulse
2000 Yokohama F. Marinos Kashima Antlers
2001 Júbilo Iwata Kashima Antlers
2002 Júbilo Iwata
2003 Yokohama F. Marinos
2004 Yokohama F. Marinos Urawa Red Diamonds

Egyszezonos időszak (2005–2014)

Év Bajnok Második helyezett Harmadik helyezett
2005 Gamba Osaka Urawa Red Diamonds Kashima Antlers
2006 Urawa Red Diamonds Kawasaki Frontale Gamba Osaka
2007 Kashima Antlers Urawa Red Diamonds Gamba Osaka
2008 Kashima Antlers Kawasaki Frontale Nagoya Grampus
2009 Kashima Antlers Kawasaki Frontale Gamba Osaka
2010 Nagoya Grampus Gamba Osaka Cerezo Osaka
2011 Kashiwa Reysol Nagoya Grampus Gamba Osaka
2012 Sanfrecce Hiroshima Vegalta Sendai Urawa Red Diamonds
2013 Sanfrecce Hiroshima Yokohama F. Marinos Kawasaki Frontale
2014 Gamba Osaka Urawa Red Diamonds Kashima Antlers

Split-szezon időszak (2015–)

Év 1. szakasz győztese 2. szakasz győztese
2015 Urawa Red Diamonds Sanfrecce Hiroshima
A legsikeresebb csapatok
Klub Bajnokok Második helyezett Bajnokok Második helyezett
Kashima Antlers
7
2
1996, 1998, 2000, 2001, 2007, 2008, 2009 1993, 1997
Yokohama F. Marinos
3
3
1995, 2003, 2004 2000, 2002, 2013
Júbilo Iwata
3
3
1997, 1999, 2002 1998, 2001, 2003
Tokyo Verdy
2
1
1993, 1994 1995
Sanfrecce Hiroshima
3
1
2012, 2013, 2015 1994
Urawa Red Diamonds
1
3
2006 2004, 2005, 2007
Nagoya Grampus
1
2
2010 1996, 2011
Gamba Osaka
2
1
2005, 2015 2010
Kashiwa Reysol
1
0
2011
Kawasaki Frontale
0
3
2006, 2008, 2009
Shimizu S-Pulse
0
1
1999
Vegalta Sendai
0
1
2012

Kiesési történelem[szerkesztés]

Csak hét klub nem esett még ki soha az első osztályból. E hét klub közül a Kashima Antlers, a Yokohama F. Marinos, a Nagoya Grampus és a Shimizu S-Pulse vett csak részt minden szezonban a bajnokság 1993-as kezdete óta. Az Albirex Niigata, Omiya Ardija és a Sagan Tosu a 2004-es, 2005-ös és a 2012-es feljutásuk óta vannak bent. A korábbi J. League klub, a Yokohama Flügels soha nem esett ki a bajnokságból a Yokohama Marinos-ba való 1999-es beleolvadásáig.

A Shimizu S-Pulse a liga 1993-as indulásával egy időben alakult és azóta a J1-ben játszik. Az egyedüli klub, mely magának mondhatja azt a teljesítményt, hogy 44 év alatt sem esett ki egyik első osztályú ligából sem (JSL és a J. League), a JEF United Chiba, melynek rekordja 2009-es kiesésével szakadt meg.

1998-as szezon

A két osztályos profi bajnokság bevezetésével az első osztályú klubok számát lecsökkentették 18-ról 16-ra. Az 1998-as idény végén került megrendezésre a J. League Kiesési Bajnokság, melynek során eldőlt a két kieső hely sorsa.

Félszezonos időszak (1999–2004)

1999-től 2003-ig a két utolsó csapat esett ki a másodosztályba. Hogy átvezessék a szezont a félszezonos rendszerbe, összesített eredményekből határozták meg a két kiesőt. Ez azt a furcsa helyzetet eredményezte, hogy a bajnoki verseny esetében a nyerteseket a félszezon eredményeiből, míg a kiesőket az összesített eredményekből állapították meg.

A 2004-es szezon végén a J1 ismét 18 csapatosra bővült. Senki sem esett ki, azonban az utolsó helyezettnek (16.) rájátszást kellett jásztania a másodosztály (J2) 3. helyezettjével. A 16. helyezett sorsa ismét az összesített tabellából derült ki, nem a félszezoni állásból.

Az egyszezonos időszak (2005–)

A következő 4 szezonban (2005 és 2008 között), a kieső csapatok száma két és félre nőtt, így az első osztály alulról harmadik csapata bennmaradási rangadót vívott a másodosztály feltörekvő harmadik helyezettjével.

2009 óta a kiesési rájátszást eltörölték, így három-három csapat vált osztályt.

Táblázat
Év 15. hely 16. hely 17. hely 18. hely
1998 JEF United Ichihara Consadole Sapporo Vissel Kobe Avispa Fukuoka
1999 Urawa Red Diamonds Bellmare Hiratsuka Csak 16 csapat vett részt
2000 Kyoto Purple Sanga Kawasaki Frontale
2001 Avispa Fukuoka Cerezo Osaka
2002 Sanfrecce Hiroshima Consadole Sapporo
2003 Vegalta Sendai Kyoto Purple Sanga
2004 Cerezo Osaka Kashiwa Reysol
2005 Shimizu S-Pulse Kashiwa Reysol Tokyo Verdy 1969 Vissel Kobe
2006 Ventforet Kofu Avispa Fukuoka Cerezo Osaka Kyoto Purple Sanga
2007 Omiya Ardija Sanfrecce Hiroshima Ventforet Kofu Yokohama FC
2008 JEF United Chiba Júbilo Iwata Tokyo Verdy Consadole Sapporo
2009 Montedio Yamagata Kashiwa Reysol Oita Trinita JEF United Chiba
2010 Vissel Kobe FC Tokyo Kyoto Sanga Shonan Bellmare
2011 Urawa Red Diamonds Ventforet Kofu Avispa Fukuoka Montedio Yamagata
2012 Albirex Niigata Vissel Kobe Gamba Osaka Consadole Sapporo

* Vastag jelöli a kiesett csapatokat;
† Megnyerte a kiesési rájátszást;
‡ Elvesztette a rájátszást és kiesett

További bajnokságok[szerkesztés]

Helyi bajnokságok
Nemzetközi bajnokságok

Az év J. League címei[szerkesztés]

Minden évben az alábbi kitüntetéseket adják át a J. League bajnokságban:

  • Az Év Edzője
  • Az Év Játékosa
  • Az Év Újonca
  • Az Év Válogatottja
  • Gólkirály

J. League 20. Évforduló Válogatottja[szerkesztés]

Poszt Név
Kapus Kavagucsi Josikacu
Hátvéd Macuda Naoki
Hátvéd Nakazava Júdzsi
Hátvéd Ihara Maszami
Középpályás Endó Jaszuhito
Középpályás Nakata Hidetosi
Középpályás Nakamura Sunszuke
Középpályás Nanami Hirosi
Csatár Miura Kazujosi
Csatár Nakajama Maszasi
Csatár Dragan Sztojkovics

Források[szerkesztés]

  1. Tokyo Journal; Japan Falls for Soccer, Leaving Baseball in Lurch - New York Times”, Nytimes.com, 1994. június 6. (Hozzáférés ideje: 2013. december 8.) 
  2. Japan Wages Soccer Campaign. CSMonitor.com. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  3. Fußball im Land der aufgehenden Sonne - Newsansicht - Seite 1. transfermarkt.de. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  4. John Duerden: Asian Debate: Is Japan Becoming Asia's Leader?. Goal.com, 2008. augusztus 11. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  5. 川崎Fが香港でブレーク中、生中継で火 (japán nyelven). NikkanSports, 2008. március 8. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  6. J. League to adopt two-stage format. Japan Times, 2013. szeptember 11. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  7. J. League method of league from 2015 (japán nyelven). J-League, 2013. szeptember 17.
  8. Emperor's Cup final moves to Dec; J-League considers 2 stage system. Houseofjapan.com, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  9. J1 League: Summary. Soccerway. Global Sports Media. (Hozzáférés: 2013. december 8.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a J. League Division 1 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jリーグ ディビジョン1 című japán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]