Jagasics András

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 29.) ezen a változaton alapul.

Lovászi Jagasics András, néhol Jakasits vagy Jakasics (1728– Szentmargitfalva, 1786. május 15.) Zala vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos.^[1]

Élete

A római katolikus nemesi származású lovászi Jagasics család sarja. Jagasics Ferenc, földbirtokos, és gyulai Gaál Judit fia. Apai nagyszülei Jagasics János, és Szalay Anna, akik 1715. július 28.-án III. Károly magyar királytól címeres nemeslevelet szereztek.

Alap tanulmányai befejezése után, Jagasics András Zala vármegye szolgálatába állt: 1756. október 11.-e és 1758. április 1.-je között Zala vármegye első alügyésze volt. 1757. augusztus 17.-én Zala vármegye másodalispánjává választották, és ezt a hivatalt 1758. augusztus 7.-éig töltötte be. 1758. április 1.-étől 1758. augusztus 7.-éig a vármegye főügyészéként tevékenykedett, 1758. augusztus 7.-étől 1768. november 3.-áig pedig a vármegye főjegyzőjéként. Ezután tíz évig nem töltött be semmilyen hivatalt, amíg 1769. május 2.-án ismét zalai másodalispánná választottták meg. 1773. április 14.-éig zalai másodalispán, majd 1773. április 14.-től 1781. szeptember 24.-éig Zala vármegye első alispánja volt.^[2]

Jagasics András alispánnak az úrbérrendezés korában összesen 290 úrbéri holdja volt, és a csébi, kávási, lovászi, lövői, pusztaszentpéteri és zalamindeszenti településeken voltak birtokai. A legnagyobb birtoka az a lovászi volt, ami 218 úrbéri holdas volt.

Jagasics András lányaiban kihalt fiú ágon az ő ága a családnak.^[3]

Házasságai és leszármazottjai

Jagasics András kétszer nősült: az első a szalapatakai Nagy család sarja szalapatakai Nagy Magdolna (*Zalapataka, 1734. március 21.–†Zalapataka, 1772. március 21.) kisasszonyt 1752. szeptember 30-án Salomváron vette el; a szülei szalapatakai Nagy György (†1748), zalai alispán és nemes Lada Zsófia (1714-1767) voltak. Az első feleségétől született:

lovászi Jagasics Regina (1754-1812). Férje, rajki Rajky Boldizsár (1742-1814) földbirtokos.
lovászi Jagasics Margit (*Szentmargita, 1764. május 21. – †Zélpuszta, 1818. február 3.). Férje, boldogfai Farkas László (*Boldogfa, 1747. július 7. – †Zélpuszta, 1796. március 24.), földbirtokos, zalalövői alszolgabíró.
lovászi Jagasics Zsófia (*Zalapataka, 1767. április 5.–†Sümeg, 1808. május 16.). Férje, nemes Oszterhuber Antal (1760-1821), földbirtokos.
lovászi Jagasics Benedek Gergely (*Zalapataka, 1769. március 18.–†Zalapataka, 1769. március 18.)

Első felesége korai halála után, Jagasics András újra házasodott meg: a második neje, rábabogyószlói Vajda Sára (1735–1805), akinek a szülei rábabogyoszlói Vajda Zsigmond, földbirtokos, vasi főszolgabíró, és chernelházi Chernel Julia voltak. A második feleségétől származott:

lovászi Jagasics Julianna (*Zalapataka, 1775. január 30.–†Söjtör, 1804. szeptember 15.). Férje, lovászi és szentmargithai Sümeghy József (Alsóbagod, 1757. március 20. - Söjtör, 1832. március 10.), zalai alispán, királyi tanácsos, földbirtokos.

Jegyzetek

↑ familysearch.org Muraszemenye - római katolikus halottak - Jakasics András halála (boldogfai Farkas Ákos András adattárából)
↑ Zala megye archontológiája 1338-2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.
↑ Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. (1028.o.)