Izopropil-amin
| Izopropil-amin | |||
 Az izopropil-amin szerkezeti képlete |
 Az izopropil-amin pálcikamodellje | ||
| Más nevek | (propán-2-il)amin, izopropil-amin, 2-aminopropán, 2-propánamin, monoizopropil-amin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-31-0 | ||
| PubChem | 6363 | ||
| ChemSpider | 6123 | ||
| EINECS-szám | 200-860-9 | ||
| KEGG | C06748 | ||
| MeSH | 2-propylamine | ||
| ChEBI | 15739 | ||
| RTECS szám | NT8400000 | ||
| |||
| InChIKey | JJWLVOIRVHMVIS-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 605259 | ||
| UNII | P8W26T4MTD | ||
| ChEMBL | 117080 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H9N | ||
| Moláris tömeg | 59,11 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Szag | halszerű, ammóniás | ||
| Sűrűség | 688 mg ml−1 | ||
| Olvadáspont | −95 °C | ||
| Forráspont | 31–35 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | elegyedik | ||
| Törésmutató (nD) | 1,3742 | ||
| Gőznyomás | 63,41 kPa (20 °C-on) | ||
| Megoszlási hányados | 0,391 | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−113,0–−111,6 kJ mol−1 | ||
| Égés standard- entalpiája ΔcH |
−2,3540–−2,3550 MJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S |
218,32 J K−1 mol−1 | ||
| Hőkapacitás, C | 163,85 J K−1 mol−1 | ||
| Veszélyek | |||
| Robbanási határ | 2–10,4% | ||
| PEL | TWA 5 ppm (12 mg/m3)[1] | ||
| LD50 | 380 mg kg−1 (nyúl, bőrön át) 550 mg kg−1 (patkány, szájon át) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izopropil-amin (monoizopropil-amin, MIPA, 2-propilamin) az aminok közé tartozó szerves vegyület. Színtelen, higroszkópos, gyúlékony folyadék, szaga az ammóniára emlékeztet. Vízzel korlátlanul elegyedik. A vegyipar fontos köztiterméke.[3]
Reakciói[szerkesztés]
Más egyszerű alkil-aminok jellemző reakcióit adja: protonálás, alkilezés, acilezés, karbonilvegyületekkel történő kondenzáció. A többi egyszerű alifás aminhoz hasonlóan gyenge bázis: a [(CH3)2)CHNH3]+ pKa értéke 10,63.[4]
Előállítása és felhasználása[szerkesztés]
Előállítható izopropil-alkohol ammóniával katalizátor jelenlétében végzett aminálásával:[3]
- (CH3)2CHOH + NH3 → (CH3)2CHNH2 + H2O
Számos herbicid és peszticid, többek között az atrazin, bentazon, glifozát, imazapir, ametrin, dezmetrin, prometrin, pramitol, dipropetrin, propazin, fenamifosz és iprodion szintézisének építőeleme.[3] Számos anyag – például bevonóanyagok, műanyagok, peszticidek, gumiipari anyagok és gyógyszerek – előállításának köztiterméke, illetve adalékanyagként is használják a kőolajiparban.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0360. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
- ↑ a b Isopropylamine. Immediately Dangerous to Life and Health. National Institute for Occupational Safety and Health, 2014. december 4. (Hozzáférés: 2015. április 14.)
- ↑ a b c Karsten Eller, Erhard Henkes, Roland Rossbacher, Hartmut Höke "Amines, Aliphatic" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2005. doi:10.1002/14356007.a02_001
- ↑ H. K. Hall, Jr. (1957). „Correlation of the Base Strengths of Amines”. J. Am. Chem. Soc. 79, 5441–5444. o. DOI:10.1021/ja01577a030.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isopropylamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További olvasnivalók[szerkesztés]
- International Chemical Safety Card 0908
- NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0360. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)