Ugrás a tartalomhoz

Irányhármasság

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az irányhármasság azt jelenti, hogy a közeledés, a helyben maradás és a távolodás kifejezésére a nyelvi rendszerben paradigmasorok jönnek létre. A hármas tagolódás két sora dinamikus (közeledés, pl. házból, rétről, fodrásztól; távolodás pl. házba, rétre, fodrászhoz), egy sora statikus (helyben maradás pl. házban, réten, fodrásznál). A paradigmasorok a névszóragozáshoz kapcsolódnak, mert a mondatban a helyekhez, tárgyakhoz, személyekhez viszonyított helyzetet főnevekkel vagy azt helyettesítő, ahhoz kapcsolódó szófajokkal tudjuk kifejezni, pl. házból – abból.

Irányhármasság a világ nyelveiben

[szerkesztés]

Minden nyelvben szükséges a helyviszonyok kifejezése, s a világ nyelveinek többségében ez hármas felosztásban, az irányhármasság paradigmasorai alapján történik meg. A nyelvek azonban különböznek az irányhármasság használatakor

  • a forma, a nyelvi eszköz kiválasztásában (pl. az inkább szintetikus nyelvek esetében inkább esetrag, pl. a házban, fi. talossa; az inkább analitikus nyelvek esetében inkább elöljárószó, pl. in the house, in dem Haus),
  • a terek szemantikai felosztásában (pl. külső helyhatározó: postán, de belső helyhatározó fi. postissa).

Utóbbi pont az idegen nyelvet tanulók számára problémát jelenthet, mert a konténerélményként (belső helyhatározás, benne valamiben) és a felületélményként (külső helyhatározás, rajta valamin) való megélés nem minden esetben rendezhető szabályokba.

Az irányhármasság megjelenésének formái a magyarban

[szerkesztés]

Az uráli nyelveknél is létezik a hármas felosztás, de alapvetően csak a külső és a belső helyviszonyok között tesznek különbséget. A harmadik ragozási sorhoz (fodrásztól, fodrásznál, fodrászhoz) hasonló a magyar mellett egyedül a komiban fordul elő. A magyar ragozási sorok a honfoglalás után, az ómagyar korban és a középmagyar korban szilárdultak meg.

A főnévi esetrendszer

[szerkesztés]

A magyar esetrendszerben kilenc esetet különböztetünk meg, melyek az irányhármasság három paradigmájának 3-3 formáját jelenítik meg. Ez a három paradigma a következő:

  1. belső helyhatározás (pl. házból – házban – házba),
  2. külső, felületi helyhatározás (pl. rétről – réten – rétre),
  3. külső, ponthoz (gyakran személyhez) kapcsolódó helyhatározás (pl. fodrásztól – fodrásznál – fodrászhoz).

A helyhatározóragok és az esetek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza:

Irányhármasság a magyar nyelv főnévi helyhatározórag-rendszerében
belső helyhatározás külső, felületi helyhatározás külső, ponthoz kapcsolódó helyhatározás
dinamikus honnan? elativus -ból, -ből ház szobájából delativus -ról, -ről ház tetejéről ablativus -tól, -től ház sarkától
statikus hol? inessivus -ban, -ben ház szobájában superessivus -n, -on, -en, -ön ház tetején adessivus -nál, -nél ház sarkánál
dinamikus hová? illativus -ba, -be ház szobájába sublativus -ra, -re ház tetejére allativus -hoz, -hez, -höz ház sarkához

A főnévhez kapcsolódó megfelelő magánhangzót tartalmazó rag kiválasztása két forma esetén a magánhangzó-harmónia alapján, három forma esetén a magánhangzó-harmónia és a labiális illeszkedés alapján történik.

Természetesen a fenti eseteket és ragokat nem csak a helyhatározásban lehet használni. Szinte kivétel nélkül használhatóak az idő kifejezésére is, ld. az irányhármasság funkcióit lejjebb.

A névmások és a névutók ragozása

[szerkesztés]

A névmások közül elsősorban a főnévi névmások fejeznek ki helyjelölést, de a többi névmás is belehelyezhető az irányhármasság rendszerébe. A mellékelt táblázat természetesen nem teljes.

Irányhármasság a magyar nyelv névmásrendszerében
személyes birtokos visszaható kölcsönös mutató kérdő vonatkozó határozatlan általános
dinamikus honnan? főnévi tőlem enyémből magamról egymástól ebből kitől? (a)kitől valakitől mindenkitől
nem főnévi - - - - ennyiről milyenből? (a)milyenből valamilyenből akármilyenből
statikus hol? főnévi nálam enyémben magamon egymásnál ebben kinél? (a)kinél valakinél mindenkinél
nem főnévi - - - - ennyin milyenben? (a)milyenben valamilyenben akármilyenben
dinamikus hová? főnévi hozzám enyémbe magamra egymáshoz ebbe kihez? (a)kihez valakihez mindenkihez
nem főnévi - - - - ennyire milyenbe? (a)milyenbe valamilyenbe akármilyenbe

A névutók egy része, főleg a hely kifejezésében segítők, szintén hármas paradigmasorba rendezhetőek. Nem rendezhető hármas paradigmasorba pl. az óta, a nélkül, a szerint, a miatt névutó. A mellékelt táblázat természetesen nem teljes.

Irányhármasság a magyar nyelv névutórendszerében
dinamikus honnan? alól mellől mögül elől közül
statikus hol? alatt mellett mögött előtt között
dinamikus hová? alá mellé mögé elé közé

Az irányhármasság funkciói a magyarban

[szerkesztés]

Az irányhármasság elsősorban helyviszonyokat fejezhet ki, de ez egyáltalán nem kizárólagos. Ugyanakkor elmondható, hogy a többi funkció valamilyen – jól leírható vagy ma már kevésbé értett – szemantikai kapcsolatban áll az irányhármasság jellemzőivel mint a dinamikussággal-statikussággal, a távolodással-közeledéssel, az előzménnyel-következménnyel.

Az irányhármasság funkciói:

  • helyviszony kifejezése (házban, réten, fodrásznál),
  • időviszony kifejezése (januárban – statikusság, jelen; januártól – ponthoz kapcsolódás, dinamikusság, közeledés a jelenhez; januárra – dinamikusság, távolodás a jelentől),
  • igevonzati szerep (fél valakitől – távolodás egy ponttól; tartozik valakihez – közeledés egy ponthoz),
  • cselekvés módja, oka, cselekvő állapota (álmában beszél – statikusság).

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Irányhármasság&oldid=20627505”