Európai viharfecske

Európai viharfecske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Viharmadár-alakúak (Procellariiformes);
Család:	Viharfecskefélék (Hydrobatidae);
Alcsalád:	Hydrobatinae;
Nem:	Hydrobates; F. Boie, 1822
Faj:	H. pelagicus;
Tudományos név
	Hydrobates pelagicus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Procellaria pelagica Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Európai viharfecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Európai viharfecske témájú médiaállományokat és Európai viharfecske témájú kategóriát.

Az európai viharfecske (Hydrobates pelagicus) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharfecskefélék (Hydrobatidae) családjába tartozó Hydrobates madárnem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Afrika keleti tengerparti sávjában és a Földközi-tengernél költenek. A telet a tengereken töltik. A viharfecskék legnagyobb kolóniája Nólsoy szigetén (Feröer középső részén) található.

Alfajai[szerkesztés]

Hydrobates pelagicus melitensis (Linnaeus, 1758)
Hydrobates pelagicus pelagicus (Schembri, 1843)

Megjelenése[szerkesztés]

A viharfecskék a legkisebb termetű és a legfinomabb felépítésű tengeri madarak. Nem félnek az ember jelenlététől, sok fajuk követi a hajókat és ilyenkor a nyomdokvízből táplálkoznak, némelyek a halászhajókról kidobott hulladékot várják. A fajra a 15–16 centiméteres testhossz a jellemző, szárnyfesztávolsága 38–42 centiméter, testtömege 38 gramm. Tollruhájára a barna szín a jellemző, fehér farokcsíkját kivéve. Talajüregben sziklák gyökere között vagy bokrok alatt fészkelnek.1 fehér, néha foltos tojást raknak, mely 40–50 nap alatt kel ki.

Életmódja[szerkesztés]

A hullámok mozgását követve, puhatestűekkel, apró rákokkal és kisebb halakkal táplálkoznak, melyeket repülés közben kapnak fel a vízből nagyon ritkán ülnek le a vízre.

Szaporodása[szerkesztés]

Üregekben, telepesen fészkel.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap