Hyaenodontidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2019. június 18., 11:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Előfordulásuk)
Hyaenodontidae
Evolúciós időszak: Késő paleocén – késő miocén
Hyaenodon gigas
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Creodonta
Alrend: Preptotheria
Család: Hyaenodontidae
Leidy, 1869
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hyaenodontidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hyaenodontidae témájú kategóriát.

A Hyaenodontidae („hiéna fogúak”) a fosszilis Creodonta rend egy családja, számos ismert nemmel.

A Hyaenadontidák ragadozó életmódot folytató emlősök voltak, amelyek a késő paleocénben jelentek meg és a miocén végén haltak ki.[1] Sokkal jobban elterjedtek és sikeresebbek voltak, mint rokonaik, az oxyaenidák. (Lambert, 163)[2]

Előfordulásuk

A Hyaenodontidák elterjedési területe Afrika, Eurázsia és Észak-Amerika volt.[3][4] Az oligocén korig ők voltak a Földön a csúcsragadozók, de a valódi ragadozók (Carnivora) megjelenésével, uralmuk kezdett csökkenni. Az oligocén vége felé a legtöbbjük kihalt, csak négy nemük maradt fent: Megistotherium, Hyainailouros, Dissopsalis és a Hyaenodon legújabb fajai, köztük a Hyaenodon weilini. A négy utolsó nemük a miocén korban is élt, de a kor végét csak a Dissopsalis érte el.[1]

Megjelenésük

Sinopa grangeri csontváz

Hosszú koponyájukon keskeny állkapocs volt, testük pedig karcsú volt. Inkább a lábujjaikon jártak, mint a mancsukon. Marmagasságuk mérete 30 és 140 centiméter közt lehetett,[2] legtöbbjük testtömege 5-15 kilogramm közt volt, de akadtak köztük ennél sokkal nagyobbak is, mint a Hyaenodon gigas, amely elérte az 500 kilogrammot,[5] ám a 2019-ben leírt Simbakubwa kutokaafrika fajnál akár 1500 kg-os tömeget is feltételeztek.[6] Koponyamaradványaik tanúsága szerint különlegesen jó szaglásuk lehetett. Fogaik inkább tépésre, mint összemorzsolásra voltak alkalmasak. (Lambert, 163)[2] Tépőfoguk a második felső és a harmadik alsó őrlőfog volt.

A méretkülönbségekből arra lehet következtetni, hogy közülük a kisebbek inkább éjszaka, falkákban vadászhattak, a nagyobbak számára azonban testméretük már megengedhette a magányos, nappali vadászatot is.

Rendszerezésük

Hyaenodon cayluxi koponya
Hyaenodon horridus csontváz
Fent egy H. gigas és lent egy H. mongoliensis látható
Dissopsalis carnifex koponya rekonstrukciója, az AM19401 példány alapján
Két Megistotherium osteothlastes a kora miocén korszakból
Tritemnodon agilis csontváz

A családba 4 alcsalád és 35 alcsaládba helyezett emlősnem tartozik. 28 nemnek nincs meghatározva az alcsaládja.[7]

Még nem tisztázott, ha a Machaeroidinae alcsalád ebbe a családba tartozik-e vagy az Oxyaenidae családhoz. (e.g. Egi, 2001)[5]

Jegyzetek

  1. a b Barry, J. C. (1988): Dissopsalis, a middle and late Miocene proviverrine creodont (Mammalia) from Pakistan and Kenya. Journal of Vertebrate Paleontology 48(1): 25-45.
  2. a b c Lambert, David and the Diagram Group (1985): The Field Guide to Prehistoric Life. Facts on File Publications, New York. ISBN 0-8160-1125-7
  3. "HYAENODONTS AND CARNIVORANS FROM THE EARLY OLIGOCENE TO EARLY MIOCENE XIANSHUIHE FORMATION, LANZHOU BASIN, GANSU PROVINCE, CHINA" [1]
  4. "New Remains of Hyaenodontidae (Creodonta, Mammalia) From the Oligocene of Central Mongolia" [2] Archiválva 2010. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. a b Egi, Naoko (2001): Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids. Palaeontology 44(3): 497-528. doi:10.1111/1475-4983.00189
  6. Érdekes világ
  7. The Paleobiology Database Hyaenodontidae page

Irodalom

Angol nyelven:

  • Barry, J. C. (1988): Dissopsalis, a middle and late Miocene proviverrine creodont (Mammalia) from Pakistan and Kenya. Journal of Vertebrate Paleontology 48(1): 25-45.
  • Egi, Naoko (2001): Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids. Palaeontology 44(3): 497-528. doi: 10.1111/1475-4983.00189
  • Lambert, David and the Diagram Group (1985): The Field Guide to Prehistoric Life. Facts on File Publications, New York. ISBN 0-8160-1125-7