Hiroszaki
Hiroszaki (弘前市, Hirosaki-shi) | |||
A hiroszaki várkastély és cseresznyevirágok | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | Almafa | ||
Virág | Cseresznyevirág | ||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Tóhoku | ||
Prefektúra | Aomori prefektúra | ||
Polgármester | Kaszai Norijuki | ||
Irányítószám | 036-8551 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 167 803 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 337 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 524,20 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 36′ 11″, k. h. 140° 27′ 50″40.603111°N 140.463833°EKoordináták: é. sz. 40° 36′ 11″, k. h. 140° 27′ 50″40.603111°N 140.463833°E | |||
Elhelyezkedése Aomori térképén | |||
Hiroszaki weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hiroszaki témájú médiaállományokat. |
Hiroszaki (弘前市; Hepburn: Hirosaki-shi ) japán város Aomori prefektúra délnyugati részén. 2015. szeptember 1-jei becslések szerint a város népessége 176 500 fő, népsűrűsége 337 fő/km². Hiroszaki teljes területe 524,20 km².
Hiroszaki kastélyvárosként épület a 100 000 kokus Hiroszaki birtokon a Cugaru család uralama alatt az Edo-korban. A város regionális kereskedelmi központtá és az ország első számú almatermesztőjévé nőtte ki magát. A helyi önkormányzat a „Hiroszaki, az almaszínű város” és a „kastély-, cseresznyevirág- és almaváros” jelmondatokkal népszerűsíti a várost. A város a Meidzsi-korban épült nagyszámú nyugati stílusú házáról is ismert.
Földrajz
Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati, a Cugaru-félsziget nyugati részén található Cugaru-síkságon helyezkedik el, az Ivaki-hegytől nyugatra, Akita prefektúra szomszédságában.
Környező települések
- Cugaru, Hirakava
- Nakacugaru körzet – Nisimeja
- Minamicugaru körzet – Óvani, Fudzsiszaki, Inakadate
- Kitacugaru körzet – Itajanagi, Curuta
- Nisicugaru körzet – Adzsigaszava
- Ódate
Jelkép
Hiroszaki hivatalos jelképe egy szvasztika (japánul mandzsi), amit a Cugaru család, a Hiroszaki birtok Edo-kori uralkodóinak zászlójelképéből ered.
Történet
A Hiroszaki körüli területet a Heian-kori Észak-Fudzsivara család birtokainak részeként alapították. Minamoto Joritomo a Nambu családnak ajándékozta azt az Észak-Fudzsivara család bukása után a Kamakura-kor elején. A Szengoku-kor alatt a Nambuk helyi tartományi tisztségviselője, Óura Tamenobu 1571-ben kikiáltotta a függetlenségét és elfolglalta a helyi kastélyokat. Tojotomi Hidejosi oldalán harcolt Odavara 1590-es ostroma során, 45 000 kokuval erősítette tovább a gazdagságát. Később Cugarura váltotta a családnevét. Miután Tokugava Iejaszu oldalára állt a szekigaharai csatában további 47 000 kokuval növelte a gazdagságát, majd elrendelte egy kastély építését Takaokában (a modern kori Hiroszakiban). A kastélyt utódja, Cugaru Nobuhira vezetése alatt fejezték be 1611-ben, azonban 1627-ben villámkárokban odaveszett a hatalmas ötemeletes dondzsonja. A birtok bevétele 1628-ban 100 000 kokura emelkedett.
1808-ban Takaokát átnevezték Hiroszakira. A Cugaru család a Meidzsi-korban a Szatcsó szövetség oldalára állt a bosin-háború alatt, majd az újonnan alapított kormány további 10 000 kokut ajándékozott nekik. A hanrendszer 1971. augusztus 29-i felszámolása miatt azonban a Hiroszaki birtokot is felszámolták, helyére Hiroszaki prefektúra állt. A prefektúrát még ezen év októberében átnevezték Aomori prefektúrára, ezzel egy időben székhelye is a területileg központibb fekvésű Aomoriba tették át.
1873. október 1-jén megalpították a Csójó Általános Iskolát. 1877-ben almakertészetet indítottak Hiroszakiban, majd 1878 márciusában megalapították az 59. Nemzeti Bankot, az Aomori Bank elődjét. 1889. április 1-jén városnak nevezték ki Hiroszakit, így az ország 30 első városa közé tartozott. 1894. december 1-jén megnyitották a Hiroszakit Aomorival összekötő Óu fővonalat.
Hiroszaki 1898 októberében a Japán Császári Hadsereg 8. hadtestének székhelye lett. A hadtest elsősorban az orosz–japán háború során volt aktív.
1901-ben megalapították a Hiroszaki Városi Kórházat, majd 1906-ban a városi könyvtárat. A város első telefonszolgáltatását 1909-ben adták át. 1918-ban megtartották az első cseresznyevirág-fesztivált. A Konan Railway Company 1927-ben átadta a Hiroszakit Onoével összekötő vonalát. 1949-ben megalapították a Hiroszaki Egyetemet.
1955. március 1-jén Hiroszakit tovább bővítették a környező Simizu, Vattoku, Tojoda, Horikosi, Csitosze, Fudzsisiro, Niina, Funazava, Takaszugi, Szuszuno és Higasimeja falvak bekebelezésével. Nisimeja enklávé lett. A város 1957. szeptember 1-jén még tovább bővült a szomszédos Isikava falujának beolvasztásával.
1964-ben megtartották az első Krizantém és juharfa-fesztivált, illetve 1979-ben az első Hiroszaki várkastély hólámpás-fesztivált. 1979-ben összekötötték a várost a Tóhoku autópályával az „almaút” nevű leágazással.
2006. november 15-én a Ivaki és Szóma faluját (Nakacugaru körzet) beolvasztották Hiroszakiba.
Éghajlat
Hiroszakinak párás kontinentális éghajlata van, melyre a rövid, meleg és gyakran párás nyarak, illetve hideg, erős havazásokkal tarkított telek jellemzőek.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,5 | 2,2 | 6,3 | 14,5 | 19,8 | 23,5 | 26,9 | 28,9 | 24,5 | 18,2 | 11,0 | 4,5 | 15,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,0 | −4,8 | −2,2 | 3,1 | 8,3 | 13,3 | 17,6 | 19,1 | 14,3 | 7,6 | 1,8 | −2,4 | 6,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 121 | 95 | 77 | 59 | 72 | 70 | 113 | 132 | 127 | 91 | 110 | 117 | 1183 |
Havi napsütéses órák száma | 57 | 79 | 126 | 183 | 201 | 175 | 161 | 182 | 146 | 141 | 89 | 58 | 1599 |
Forrás: Japan Meteorological Agency |
Gazdaság
Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati részének regionális kereskedelmi központja. A fő mezőgazdasági termények közé tartozik az alma és a rizs; Hiroszaki adja Japán almatermesztésének 20%-át.
Oktatás
Felsőoktatás
- Hiroszaki Egyetem
- Tóhoku Női Egyetem
- Hiroszaki Gakuin Egyetem
- Hirosaki Egészségügyi és Népjóléti Egyetem
Másodlagos oktatás
Hiroszakiban 35 általános, 15 városi, egy nemzeti és egy magánközépiskola, egy egyesített általános/középiskola, hat prefekturális és négy magánfőiskola található.
Közlekedés
Vasút
- East Japan Railway Company - Óu fővonal
- Konan Railway Company - Kónan-vonal
- Hiroszaki, Hiroszaki–Higasikómae, Undókóenmae, Niszato
- Konan Railway Company - Óvani-vonal
Autópályák
Források
- ↑ 青森県 企画政策部 統計分析課: 青森県の推計人口 月報
További információk
- Hiroszaki weboldala (japánul)