Tojotomi Hidejosi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tojotomi Hidejosi portréja 1601-ből

Tojotomi Hidejosi (豊臣 秀吉, nyugaton Toyotomi Hideyoshi) (Nakamura, Japán, 1536-1537Fusimi, Japán, 1598. szeptember 18.) japán hadúr és császári főminiszter (1585–98). Folytatta Oda Nobunaga művét, Japán egyesítését, amit halála után Tokugava Iejaszu fejezett be.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paraszti származású Hidejosi már gyermekként elkerült otthonról, hogy Tótómi (a mai Sizuoka prefektúra) daimjójának (feudális urának) egyik vazallusánál legyen apród. Nem sokkal később hazatért, és közkatonaként beállt a nagy hadvezér, Oda Nobunaga seregébe. Hamarosan szamurájjá lett. 1568 után részt vett Nobunaga szinte valamennyi fontosabb ütközetében. 1573 szeptemberében, miután legyőzött két nagy hatalmú daimjót, ő lett az Ómi tartományi Nagahama ura, s felvette a Hasiba Csikuzen no kami (Hasiba, Csikuzen ura) nevet. 1577-ben Nobunaga parancsára nekilátott Szan-in és Szan-jó meghódításának, s e hadjárat során Biccsú tartományt is a saját fennhatósága alá vonta. A Harima tartománybeli Himedzsi várából kiindulva ostrom alá vette Takamacuban Móri Terumoto daimjó erőit. Bár Oda Nobunagának sikerült megszilárdítania hatalmát Közép-Japánban, 1582-ben egy hűbérese, Akecsi Micuhide fellázadt ellene. Nobunaga megsebesült, öngyilkosságot követett el, mire Hidejosi azonnal békét kötött Terumotóval, keletre ment, és a jamazaki csatában Micuhide elesett.

Az Oda család hűbéreseinek gyűlésén Hidejosi Nobunaga unokáját támogatta, szembeszállva a néhai vezér két befolyásos hűbéresével, akik az elhunyt családfő harmadik fiát látták volna szívesen a család élén. Egyiküket 1583-ban Hidejosi legyőzte, és megengedte, hogy szeppukut kövessen el. Még ugyanabban az évben, számos stratégiailag fontos erődítmény elfoglalása után, várat építtetett Oszakában. Eztán nekilátott, hogy befejezve Nobunaga nagy művét, meghódítsa egész Japánt, véget vessen az akkor már több mint két évszázada dúló feudális anarchiának, és újraegyesítse az országot. A következő évben megütközött Tokugava Iejaszu daimjóval, aki az elhunyt Oda Nobunaga második fiát támogatta az örökösödési háborúban. Miután a csata nem hozott döntést, a két vezér szövetséget kötött.

Hidejosit 1585-ben a császár kancellárrá (kanpaku), később pedig főminiszterré (dadzsó-daidzsin) nevezte ki. Ezenkívül neki adományozta a Tojotomi családnevet. Nem sokkal ezután Hidejosi békét kötött az időközben megintcsak ellenlábasává lett Móri Terumotóval, majd meghódította Japán nyugati részén Sikoku és Kjúsú szigetét. Több csatában szövetségese, Tokugava Iejaszu segítette őt győzelemre. Miután 1590-ben Iejaszu segítségével uralma alá hajtotta a keleti Kantó és Óu körzetet, Hidejosi állt annak a daimjókból álló szövetségnek az élén, amely lényegében egységes nemzeti kormányzatot alkotott.

Csak egy fia született az egyik ágyasától; a gyermek (Tojotomi Hidejori) hatéves volt, amikor Hidejosi meghalt. 1600-ban Tokugava Iejaszu magához ragadta a hatalmat, és 1603-ban megalapította a Tokugava-sógunátust, azaz a Tokugava család örökletes katonai diktatúráját.

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legelső intézkedései között volt az ún. „kardvadászat” (katanagari), vagyis a földművesekre, kereskedőkre és kézművesekre vonatkozó fegyverviselési tilalom érvényesítése, valamint a siro vari, a szükségtelennek ítélt várak lerombolása. Ő vezette be a si–nó–kó–sót is, a harcosok, földművesek, kézművesek és kereskedők osztályai közötti szigorú elkülönítést. Felmérte az ország földjeit (kencsi), és a szállítás és a kereskedelem fellendítése érdekében megszüntette az országúti ellenőrző pontokat. A bányászat fejlesztését is támogatta, s az így fellendülő pénzverés tovább erősítette a kereskedelmet.

Miután meghódította egész Japánt, unokaöccsét, Tojotomi Hidecugut nevezte ki kanpakunak (ezt, fia születése után visszavonta, Hidejorit téve meg örököséül), ő maga pedig felvette a taikó címet – ez a visszavonult kanpakut illette meg. Megkezdte Korea inváziójának előkészületeit. Állítólag Kínát, a Fülöp-szigeteket és Indiát is meg akarta hódítani, de Japán katonai ereje az első, 1592. évi hadjárat után még a Koreai-félsziget megtartásához sem volt elég. A Kínával kötött béke is csak a Korea elleni második támadásig (1597) tartott.

Hogy fia utódlása biztosítva legyen, a haldokló Hidejosi 1598-ban két tanácsot hozott létre: az öttagú Régenstanácsot, Tokugava Iejaszu vezetésével, és a szintén öttagú Biztosok Testületét, melyet Isida Micunari irányított, akire fia gyámkodását is bízta. Halála magával hozta Tokugava és Isida harcát a hatalomért, mely végül Szekigaharánál az utóbbi halálával, és Hidejosi dinasztia-terveinek pusztulásával járt. Japán új ura Tokugava Iejaszu lett.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tojotomi Hidejosi témájú médiaállományokat.