Hirossik János
| Hirossik János | |
| Született | 1887. március 24. Budapest |
| Elhunyt | 1950. február 3. (62 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | népbiztos (1919. június 16. – 1919. július 7., Szlovák Tanácsköztársaság) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hirossik János, néhol Ján Hirossik,[1] álnevén Török Gergely, tévesen olykor Hiroschik[2] (Budapest, 1887. március 24. – Budapest, 1950. február 3.) tetőfedő, szakszervezeti vezető, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság népbiztosa. A KMP alapító tagja, az első Központi Bizottság tagja.[3]
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Hirossik János |
Élete
Fiatalkorában lépett be a MÉMOSZ-ba,[m 1] és szerkesztette a Szociáldemokrata című folyóiratot, illetve cikkeket írt az Építőmunkás című lapba. Belépett az MSZDP-be, ahonnan egy a vezetőséget bíráló irat aláírása miatt, kizárták. 1912-től a Magyarországi Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesületének titkára, s lapjának szerkesztője volt. 1918-ban a KMP első Központi Bizottságának tagja, s a párt titkára[4] volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja volt. 1919 májusától a felszabadított (azelőtt szlovák) területek kormánybiztosa, majd az 1919. június 16-án létrehozott Szlovák Tanácsköztársaság belügyi, illetve kereskedelmi és vasúti népbiztosaként működött egészen annak július 7-i fennállásáig, ezt követően pedig Budapesten volt a posta politikai biztosa.[5] A Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntése után (1920-ban) emigrált Ausztriába, s részt vett a KMP újjászervezésében, amelynek ismét központi bizottsági tagja lett. 1925-ben hazatért, és az illegális pártmunka egyik irányítója lett. A következő évben Németországba ment, s egészen 1933-ig az Inprekorr munkatársaként működött. Hitler hatalomra jutása után Csehszlovákiába menekült. 1942-ben hazatért, majd részt vett az ellenállásban.
Publikált a Proletárban, a Tűzben és a Párisi Munkásban is.
Főbb művei
- Följegyzések a magyar forradalomról. (A Párisi Munkás Naptára, 1927)
- Naplótöredékek. (“…a Gondolat él.” Korvin Ottóról. Vál., szerk. Simor András. (Bp., 1976)
- Ellenzéki mozgalmak az MSZDP-ben az első világháború előtt. (Tanúságtevők. 2. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1905–1918. okt. Bp., 1976)
- Utolsó nap a Gyűjtőben. – Szlovenszkó kiürítése. (Tanúságtevők. 3/b. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Bp., 1978)
- Menekülés. (Tanúságtevők. 4/a. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919–1933. Bp., 1981).
- Nők az osztályharcban. = Nő T. 1910. p. 118-149. T.
Emlékezete
Budapest IV. kerületében a Semsey Aladár park korábbi neve 1965 és 1991 között Hirossik János park volt.[6]
Megjegyzések
- ↑ Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége.
Jegyzetek
- ↑ Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- ↑ A Tanácsok Országos Gyűlésének naplója. Bp., 1919. 269. p.
- ↑ Rektor Béla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története – 5. A proletárdiktatúra. Magyarságtudományi intézet 152. o.
- ↑ A Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete időszaki lapja – IV. évf. 1. szám 2014. március 30.. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
- ↑ Hirossik János. Névpont 2016. Hozzáférés ideje: 2016. január 29.
- ↑ Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003. 439. old.
Források
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 225. o. ISBN 963 09 0412 8
- Mészáros György: Személyekről elnevezett budapesti utcanevek évfordulók tükrében 1999.
- A Kerepesi úti temető II. Budapesti Negyed, VII. évf. 3. sz. (1999)
- Pusztul a jövő nemzedék. A Szabadság, (2010. április 22.) arch Hozzáférés: 2014. július 20.
- Hirossik János. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest, 2003, Sprinter Kiadó, 230. p.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000, 55. p.
További információk
- Hirossik János. Névpont 2016. Hozzáférés ideje: 2016. január 29.
- Kelen Jolán: Hirossik János tevékenysége a magyar munkásmozgalomban (Párttörténeti Közlemények, 1975)
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., 1981, Akadémiai Kiadó.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-, Babits.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.
Levéltári anyagok
- HU BFL - VII.5.c - 3298 - 1919
- Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. VI. fondfőcsoport, 76. fond.
