Hegedűs Ármin
| Hegedűs Ármin | |
| Született | 1869. október 5.[1][2][3] Szécsény[3] |
| Elhunyt | 1945. június 29. (75 évesen)[1][2][3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1892) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Ármin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegedűs Ármin, (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.[4]) építész. Böhm Henrikkel (1867–1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a XIX. végétől a későhistorizmus, a XX. sz. elején a szecesszió, majd a két világháború között az új historizmus és az azt követő art deco építészet jellemző.
Életrajza
Dr. Hegedűs Sámuel (1817–1906)[5] szécsényi születésű orvos és Gutfreund Rozália fia. 1892-ben építészmérnöki oklevelét a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Előbb a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, majd Böhm Henrikkel társult.
Házastársa Hoffer Ilona (1871–1964) volt, akivel 1895. szeptember 15-én Budapesten kötött házasságot.[6][7] Gyermekeik: Klára, Erzsébet, István, András, Magda, László.
Köztisztviselői állásából 1922-ben vonult nyugdíjba. 1945. június 29-én (más források szerint július 2-án) 76. életévében baleset áldozata lett, temetése július 5-én zajlott. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a nyugalmazott műszaki főtanácsos és építőművész a Váci utcában lelépett a járdáról és egy tehergépkocsi halálra gázolta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Munkássága
Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török Bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Pöstyénbe tervezték az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált reprezentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier uralkodik. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant. míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.
Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).
Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. Egerben a Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.
Ismert épületeinek listája
- Újpesti városháza, Budapest, István út 14. (1899–1900)[8] – Böhm Henrikkel közösen
- Kereskedő Kaszinó, Čakovec (1903)
- Zöldfa Szálloda, Pöstyén (1903)[9] – Böhm Henrikkel közösen
- az Új köztemető bejárati épületegyüttese, Budapest, Kozma utca 8-10. (1903)[10]
- a Fiumei Úti Sírkert Árkádsorai, Budapest, Fiumei út 16-18. (1904–1908)[11] – Gerle Lajossal közösen
- Pesterzsébeti városháza, Budapest, Kossuth Lajos tér 1. (1905–1906) – Böhm Henrikkel közösen
- Török Bankház, Budapest, Szervita tér 3. (1905–1906)[8] – Böhm Henrikkel közösen
- Dob utcai iskola, Budapest, Dob utca 85. (1906)[8]
- Hegedüs-villa, Budapest, Jávor utca 11/a (1906?)[8] – Hegedüs Ármin saját villája
- Teplicz Nagyszálló, később Grand Hotel Teplice, Trencsénteplic (1909–1910)[9] – Böhm Henrikkel közösen
- Újpesti Vágóhíd (1911) – Böhm Henrikkel közösen
- Gellért Szálló, Budapest, Szent Gellért tér 2. (1911–1918)[8] – Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt
- Páva-ház, Budapest, Váci utca 78. (1912) – Böhm Henrikkel közösen
- Alexander-villa, Pöstyén (1912)[9] – Böhm Henrikkel közösen
- Hotel Fischer, a későbbi Hotel Lipa, Pöstyén (1912)[9]
- Irma fürdő, Pöstyén (1912–1914)[8][9]
- Thermina Palace, Pöstyén (1912–1914)[8][9]
- Pro Patria fürdőkórház, Pöstyén (1915–1916)[9] – Böhm Henrikkel közösen
- Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium, ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, Cházár András u. 10. (1923–1931)[8] – Böhm Henrikkel közösen
- Városi fürdő és szálloda, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér 1. (1926–1928) – Böhm Henrikkel közösen
- Városi fürdő- és szállodaépület, ma: Árpád Gyógy- és Strandfürdő, Békéscsaba, Árpád sor 3. (1927)[8]
- Tisza Szálló és Gyógyfürdő együttese, Szolnok, Sóház u. 2. (1928)[8]
- Moziépület, Szolnok, Templom utca 4. (1930) – Böhm Henrikkel közösen
- Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet
- Fürdőépület, Daruvár
- Fürdőépület, Eger
Feltételezhető, hogy léteznek Szlovákiában további Böhm-Hegedűs alkotások is, de egyelőre ezekre nincs bizonyíték.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06128.htm, Hegedűs Ármin, 2017. október 9.
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c d e archINFORM (német, angol, francia, spanyol és olasz nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi állami halotti akv. 341/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Hegedűs Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 1443/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 597/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Hegedűs Árminné Hoffer Ilona halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 136/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ a b c d e f g h i j http://pestbuda.hu/cikk/20191213_hegedus_armin_a_magyar_szecesszio_es_neobarokk_epiteszet_mestere
- ↑ a b c d e f g https://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben
- ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=5
- ↑ https://www.kozterkep.hu/22304/Gerle_Lajos_siremleke_Budapest.html
Források
- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
- Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- PIM
- Millisits Máté: A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin. PestBuda (magyarul) (2019. december 14.) (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- http://budapest100.hu/architect/hegedus-armin/
- https://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben
