Böhm Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Böhm Henrik
Ujpest varoshaza P4270605-1000.jpg
Az újpesti városháza
Született 1867. április 10.
Várpalota
Elhunyt 1936. október 23. (69 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész

Böhm Henrik (Várpalota, 1867. április 10.Budapest, 1936. október 23.) építész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Böhm Henrik egy várpalotai zsidó családban született. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, majd Budapesten végezte. 1890-ben szerzett építészi oklevelet a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen, majd többéves tanulmányutat tett Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Németországban. 1896-ban nyitotta meg közös tervezőirodáját Hegedűs Árminnal. Legszebb, szecessziós stílusban készült munkája a csáktornyai kaszinó épülete, amely 1904-ben készült el. Hegedűssel mindketten vállaltak önálló megbízásokat is, de számos esetben együtt készítették terveiket.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Böhm Henrik és Hegedüs Ármin irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Kiválik ezek közül a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török-bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos attikafalával feltűnő. Pöstyénben a Thermia Palace gyógyszállót, az Irma-gyógyfürdőt és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált repreztentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier divat hangulata árad el. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium' már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant, míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.

Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztető. A szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíció. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. A fürdőcsarnokban egy nagyobb és egy kisebb, elliptikus alaprajzú medence épült. Az épület külsején megjelenített neobarokk architektúrához viszonyítva a fürdőcsarnokok díszítése a tetszetősebb és egyénibb. Az egri Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztet. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újpesti új városháza (1899);
  • Újpestvidéki Takarékpénztár (1899, ennek részben elbontásával és átépítésével jött létre az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház);
  • Kereskedelmi kaszinó (Csáktornya, 1904);
  • Török Bankház a Szervita-téren (1906);
  • több síremlék a budapesti Kozma utcai temetőben.

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]