A Gyermek- és családi mesék (németül: Kinder- und Hausmärchen) Jacob és Wilhelm Grimm 1812 és 1857 között megjelent népmesegyűjteménye, a világ egyik legismertebb mesegyűjteménye, melyet az UNESCO2005-ben a világörökség részévé nyilvánított. A benne foglalt történeteket rengetegszer dolgozták és dolgozzák fel máig a filmművészetben, színházban, zenében egyaránt, többek között Walt Disney is filmesített és merített a gyűjteményből. A német romantika egyik jelentős alkotása, olyan közismert meséket tartalmaz, mint a Jancsi és Juliska, Hófehérke, Hamupipőke és még rengeteg olyan német népmesét, melyek addig szájhagyomány útján terjedtek, és a Grimm testvérek tettek híressé. A Grimm testvérek voltak az elsők, akik arra törekedtek, hogy a történetek eredeti, népies nyelven legyenek leírva. A gyűjteményben szinte az összes meseműfaj fellelhető: tündérmese, fabula, állatmese, tréfás mese, találós mese egyaránt.
Kiadástörténet
Az első kiadás két részből állt, 1812-ben jelent meg az első, 86 történetet tartalmazva, a második 1815-ben, 70 történetet foglalva magába. A harmadik kiadás 1837-ben jelent meg, a negyedik 1840-ben, az ötödik 1843-ban, a hatodik 1850-ben és a hetedik, végső pedig 1857-ben. Az utolsó, 1857-es kiadás 211 mesét tartalmazott. Ezt az 1857-es végső kiadást fordította aztán le először szöveghűen Adamik Lajos és Márton László 1989-ben. Az első kiadásokat sok kritika érte, mivel elvileg gyermekmeséket tartalmaztak, mégis sokszor előfordultak bennük olyan dolgok, amiket nem a gyerekeknek szántak: például szexuális utalások vagy véres kegyetlenségek. Sok változtatáson mentek át a kiadások, a Grimm testvérek sok dolgon változtattak, enyhítettek. Például Hófehérke, valamint Jancsi és Juliska gonosztevője az első kiadásban a vér szerinti anyjuk volt, ezt a következő kiadásokban már mostohára változtatták a fivérek, vagy Rapunzel meséjében az első kiadásban szereplő szexuális utalásokat kivették. De sok kegyetlen, erőszakos elem a mesékben maradt, különösen, ha a gonosz büntetéséről volt szó.
1825-ben a testvérek kiadtak gyerek olvasók számára egy 50 mesét tartalmazó kötetet Kleine Ausgabe(Kis kiadás) címmel. Ez a gyerekváltozat még 10-szer került kiadásra 1825 és 1858 között.
Magyar kiadások és fordítások
Nagyon sokáig a Grimm-meséknek nem volt szöveghű magyar fordítása. A történeteket sokszor felvizezték, sok momentumot kihagytak belőlük, így 1989-ig igazából átdolgozásokról beszélhetünk.
A gyűjtemény magyarul először 1861-ben jelent meg Nagy István fordításában, Gyermek- és házi regék címmel, két kötetben.
A 20. század elején Benedek Elek ültetett át néhány mesét magyarra, és jelentetett meg A Grimm testvérek összegyűjtött meséi címmel. Sok magyar népmesei szófordulattal tűzdelte meg a meséket.
Az 1950-es években Rónay György 50 mesét fordított, illetve dolgozott át. 1959-ben Urbán Eszter tolmácsolásában 25 mese jelent meg a Ligetszépe című kötetben.
Az első teljes szöveghű magyar Grimm-fordítás 1989-ben jelent meg Gyermek- és családi mesék címmel a Magvető Könyvkiadónál, Márton László és Adamik Lajos fordításában. Ez volt az első olyan magyar fordítás, amelynél a szöveghűségre törekedtek a fordítók, így azokat a meséket, amelyek német tájnyelven íródtak, magyar tájnyelven fordították le. Így Hófehérke Hófejírke, Piroska pedig Pirosbúbocska címmel szerepel.
Hatása
A Gyermek- és családi mesék hatására sok országban elkezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni. Az oroszoknál Alekszander Afanaszjev, a norvégoknál Peter Christen Asbjørnsen és Jørgen Moe, az angoloknál Joseph Jacobs, az amerikaiaknál Jeremiah Curtin, a magyaroknál pedig Benedek Elek és Arany László kezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni.
A Gyermek- és családi mesékben szereplő történetek Adamik Lajos és Márton László fordítása alapján
Hófehérke és Rózsapiros (Schneeweißchen und Rosenrot)
Az okos szolga (Der kluge Knecht)
Az üvegkoporsó (Der gläserne Sarg)
Lusta hencsi (Der faule Heinz)
A griffmadár (Der Vogel Greif)
Erős Jankó (Der starke Hans)
A pógár a mennyben (Das Bürli im Himmel)
Ösztövér bözsi (Die hagere Liese)
Az erdei ház (Das Waldhaus)
Jóban-rosszban osztozni (Lieb und Leid teilen)
A királyka (Der Zaunkönig)
A nyelvhal (Die Scholle)
Bölömbika és Búbos banka (Rohrdommel und Wiedehopf)
A bagoly (Die Eule)
A hold (Der Mond)
Az élet határa (Die Lebenszeit)
A halál hírnökei (Die Boten des Todes)
Dikics mester (Meister Pfriem)
A libapásztorlány a kútnál (Die Gänsehirtin am Brunnen)
Éva más-másrendű gyermekei (Die ungleichen Kinder Evas)
A tó tündére (Die Nixe im Teich)
A picinyek ajándéka (Die Geschenke des kleinen Volkes)
A szabó és az óriás (Der Riese und der Schneider)
A patkószeg (Der Nagel)
A szegény fiú sírja (Der arme Junge im Grab)
Az igazi menyasszony (Die wahre Brau)
A nyúl meg a sün (Der Hase und der Igel)
Az orsó, a vetélő és a tű (Spindel, Weberschiffchen und Nadel)
A paraszt és az ördög (Der Bauer und der Teufel)
Morzsák az asztalról (Die Brosamen auf dem Tisch)
A tengerimalac (Das Meerhäschen)
A tolvajmester (Der Meisterdieb)
A doboslegény (Der Trommler)
A kalász (Die Kornähre)
A sírhalom (Der Grabhügel)
Vén Ringyrongy (Oll Rinkrank)
A kristálygömb (Die Kristallkugel)
Mandaléna kisasszony (Jungfrau Maleen)
A bivalybőr csizma (Der Stiefel von Büffelleder)
Az aranykulcs (Der goldene Schlüssel)
Az utolsó kiadásból kihagyott mesék
Az alábbi felsorolás az utolsó 1857-es kiadásból kihagyott történetek címeit tartalmazza. Ezek a mesék magyarul először Adamik Lajos és Márton László fordításában jelentek meg a Kalligram Könyvkiadónál, Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm mesék címmel, 2016-ban.
A csalogány és a kuszma (Von der Nachtigall und der Blindschleiche)
A levágott kéz (Die Hand mit dem Messer)
A gyerekek, akik bölléresdit játszottak egymással (Wie Kinder Schlachtens miteinander gespielt haben)
A halál és a lúdpásztor (Der Tod und der Gänsehirt)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms' Fairy Tales című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms Märchen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.cover.jpg)
Németország
