A Gyermek- és családi mesék (németül: Kinder- und Hausmärchen) Jacob és Wilhelm Grimm 1812 és 1857 között megjelent népmesegyűjteménye, a világ egyik legismertebb mesegyűjteménye, melyet az UNESCO2005-ben a világörökség részévé nyilvánított. A benne foglalt történeteket rengetegszer dolgozták és dolgozzák fel máig a filmművészetben, színházban, zenében egyaránt, többek között Walt Disney is filmesített és merített a gyűjteményből. A német romantika egyik jelentős alkotása, olyan közismert meséket tartalmaz, mint a Jancsi és Juliska, Hófehérke, Hamupipőke és még rengeteg olyan német népmesét, melyek addig szájhagyomány útján terjedtek, és a Grimm testvérek tettek híressé. A Grimm testvérek voltak az elsők, akik arra törekedtek, hogy a történetek eredeti, népies nyelven legyenek leírva. A gyűjteményben szinte az összes meseműfaj fellelhető: tündérmese, fabula, állatmese, tréfás mese, találós mese egyaránt.
Az első kiadás két részből állt, 1812-ben jelent meg az első, 86 történetet tartalmazva, a második 1815-ben, 70 történetet foglalva magába. A harmadik kiadás 1837-ben jelent meg, a negyedik 1840-ben, az ötödik 1843-ban, a hatodik 1850-ben és a hetedik, végső pedig 1857-ben. Az utolsó, 1857-es kiadás 211 mesét tartalmazott. Ezt az 1857-es végső kiadást fordította aztán le először szöveghűen Adamik Lajos és Márton László 1989-ben. Az első kiadásokat sok kritika érte, mivel elvileg gyermekmeséket tartalmaztak, mégis sokszor előfordultak bennük olyan dolgok, amiket nem a gyerekeknek szántak: például szexuális utalások vagy véres kegyetlenségek. Sok változtatáson mentek át a kiadások, a Grimm testvérek sok dolgon változtattak, enyhítettek. Például Hófehérke, valamint Jancsi és Juliska gonosztevője az első kiadásban a vér szerinti anyjuk volt, ezt a következő kiadásokban már mostohára változtatták a fivérek, vagy Rapunzel meséjében az első kiadásban szereplő szexuális utalásokat kivették. De sok kegyetlen, erőszakos elem a mesékben maradt, különösen, ha a gonosz büntetéséről volt szó.
1825-ben a testvérek kiadtak gyerek olvasók számára egy 50 mesét tartalmazó kötetet Kleine Ausgabe(Kis kiadás) címmel. Ez a gyerekváltozat még 10-szer került kiadásra 1825 és 1858 között.
Nagyon sokáig a Grimm-meséknek nem volt szöveghű magyar fordítása. A történeteket sokszor felvizezték, sok momentumot kihagytak belőlük, így 1989-ig igazából átdolgozásokról beszélhetünk.
A gyűjtemény magyarul először 1861-ben jelent meg Nagy István fordításában, Gyermek- és házi regék címmel, két kötetben.
A 20. század elején Benedek Elek ültetett át néhány mesét magyarra, és jelentetett meg A Grimm testvérek összegyűjtött meséi címmel. Sok magyar népmesei szófordulattal tűzdelte meg a meséket.
Az 1950-es években Rónay György 50 mesét fordított, illetve dolgozott át. 1959-ben Urbán Eszter tolmácsolásában 25 mese jelent meg a Ligetszépe című kötetben.
Az első teljes szöveghű magyar Grimm-fordítás 1989-ben jelent meg Gyermek- és családi mesék címmel a Magvető Könyvkiadónál, Márton László és Adamik Lajos fordításában. Ez volt az első olyan magyar fordítás, amelynél a szöveghűségre törekedtek a fordítók, így azokat a meséket, amelyek német tájnyelven íródtak, magyar tájnyelven fordították le. Így Hófehérke Hófejírke, Piroska pedig Pirosbúbocska címmel szerepel.
A Gyermek- és családi mesék hatására sok országban elkezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni. Az oroszoknál Alekszander Afanaszjev, a norvégoknál Peter Christen Asbjørnsen és Jørgen Moe, az angoloknál Joseph Jacobs, az amerikaiaknál Jeremiah Curtin, a magyaroknál pedig Benedek Elek és Arany László kezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni.
A Gyermek- és családi mesékben szereplő történetek Adamik Lajos és Márton László fordítása alapján[szerkesztés]
Az alábbi felsorolás az utolsó 1857-es kiadásból kihagyott történetek címeit tartalmazza. Ezek a mesék magyarul először Adamik Lajos és Márton László fordításában jelentek meg a Kalligram Könyvkiadónál, Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm mesék címmel, 2016-ban.
A csalogány és a kuszma (Von der Nachtigall und der Blindschleiche)
A levágott kéz (Die Hand mit dem Messer)
A gyerekek, akik bölléresdit játszottak egymással (Wie Kinder Schlachtens miteinander gespielt haben)
A halál és a lúdpásztor (Der Tod und der Gänsehirt)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms' Fairy Tales című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms Märchen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.cover.jpg)
Németország
