Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1858–1938)
| Baróti Lajos | |
| Született | 1858. augusztus 22. Makó |
| Elhunyt | 1938. január 13. (79 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1879) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/8-1-890/891)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baróti Lajos József (1881-ig: Bartl; írói álneve: Lajos bácsi) (Makó, 1858. augusztus 22.[4] – Budapest, 1938. január 13.[5]) magyar író, irodalomtörténész. A Nemzeti Kaszinó könyvtárosa is volt.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Bartel Ede és Rébay Emilia voltak.[4][5] Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Szatmáron végezte el. 1879-ben végzett a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán. 1879-ben a Bolond Istók munkatársa, 1903–1919 között szerkesztője volt. 1886–1887 között az Urambátyám segédszerkesztője, 1887–1888 között szerkesztője volt Bartók Lajossal, majd 1888–1902 között maga szerkesztette.
Végelgyengülésben hunyt el Budapesten, 1938. január 13-án.[5] Sírja a Farkasréti temetőben található.
Magánélete[szerkesztés]
Felesége, Stegmüller Mária Rafaela Konstanczia volt.[5]
Művei[szerkesztés]
- Képes versek a kicsinyek számára (Budapest, 1886)
- Nemzeti képeskönyv. Képek és versek (szerkesztette, Szentes, 1887)
- Andersen legszebb meséi. A magyar ifjúságnak elmeséli (Budapest, 1888; 1929)
- Arany abc. Versikék (Budapest, 1891)
- Kópéságok. A magyar ifjúság gyönyörűségére (Budapest, 1894)
- Bechstein összes meséi (Budapest, 1894; 1920)
- Robinson Crusoe viszontagságai (Budapest, 1898; 1929)
- Grimm testvérek legszebb meséi. A magyar ifjúságnak elmeséli (Budapest, 1900; 1929)
- Bandi az asztalos (Budapest, 1901)
- Lenke és egyéb történetek (Budapest, 1903)
- Münchhausen báró csodálatos kalandjai szárazon és vizen; a magyar ifjúság számára átdolg. Baróti Lajos, ill. Gustav Doré; Rozsnyai, Bp., 1911
- Andersen összegyűjtött meséi (átdolgozás, Budapest, 1929)
- Grimm testvérek újabb meséi. Átd. (Bp., 1929)
- Grimm testvérek nagy mesekönyve. A magyar ifjúságnak elmeséli Székely Nándorral (Budapest, 1937)
Műfordításai[szerkesztés]
- Maurice Leblanc: Az üvegdugó (Budapest, 1920)
- Andersen újabb meséi (Budapest, 1929)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Születése bejegyezve, Makó róm. kat., 259/1858.
- ↑ a b c d Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 9/1938. folyószám alatt.