Hófehérke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hófehérke a koporsójában, Theodor Hosemann, 1852

Hófehérke egy európai tündérmese főszereplője. A történet ma legismertebb verziója a Grimm testvérek gyűjtéséből maradt fenn.

A német változatban szerepelnek a törpék és a varázstükör. A nem német típusokban a törpék helyén általában rablók szerepelnek, míg a beszélő tükröt egy, a nappal vagy a holddal folytatott párbeszéd pótolja. Egy Albániából származó variációban, amit Johann Georg von Hahn gyűjtött, és a „Griechische und albanesische Märchen. Gesammelt, übersetzt und erläutert” kötetben adták ki 1864-ben, a főszereplő negyven sárkánnyal élt, az alvást pedig egy gyűrű okozta. A történet kezdete szintén kapott egy csavart: a tanára arra ösztönzi a hősnőt, hogy ölje meg a saját anyját, hogy ő aztán átvehesse a helyét. A mese eredetét vitatják, de abban megegyeznek a vélemények, hogy nem régebbi a középkornál.

Az Aarne-Thompson-féle folklórbesorolásban 709 Hófehérke-típusú mesét találunk. Köztük van a „Bella Venezia”, egy olasz tündérmese, amit Italo Calvino gyűjtött; a „Myrsina”, más néven „Myrtle”, egy görög tündérmese, a „Nourie Hadig”, egy örmény, az „Ifjú rabszolga” című olasz (ami a Csipkerózsikával is rokon), valamint „Az aranyfa és az ezüstfa” c. skót mese.[1]

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamikor réges-régen egy királynő ült az ablakánál, varrogatott és közben nézte, hogy hullik a hó. Megszúrta az ujját, és pár csepp vére az ablakpárkányon gyűlt hóra esett. Míg a vért nézte a havon, azt kívánta, hogy bárcsak olyan gyermeke születne, akinek bőre fehér, mint a hó, az ajkai pirosak, mint a vér, és a haja fekete, akár az ében. Nemsokára aztán a királynő világra is hozott egy leányt, akinek a bőre fehér volt, az ajkai vörösek, s a haja ébenfekete. A kis hercegnőt Hófehérkének nevezték. A királynő ezután meghalt.

A király hamarosan új asszonyt hozott a házhoz, aki szép volt, de nagyon hiú, és természetfeletti hatalmakat birtokolt. Volt egy bűvös tükre, amit gyakran kérdezett: „Tükröm-tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?” Amire a tükör így felelt: „Te vagy az.” Amikor azonban Hófehérke betöltötte a hetedik évét (ami annak a hivatalos kora volt, hogy a gyermeklányból hajadon váljék), a tükör azt mondta „Szép vagy, szép vagy, de tudd meg, Hófehérke százszor szebb!”

A királynőt elfogta az irigység, és megparancsolta egy vadásznak, hogy vigye Hófehérkét az erdőbe, és ölje meg, bizonyítékképp pedig hozza el neki a lány szívét. A vadász elvitte a lányt az erdőbe, de képtelen volt megölni, ezért eleresztette, hogy tépjék szét a vadállatok. A királynőnek egy fiatal szarvas szívét vitte el (egyes változatokban vadkanét).

Az erdőben Hófehérke felfedezett egy apró kunyhót, ami a hét törpe háza volt, beosont, és a törpék, mikor hazaértek, felfedezték és befogadták.

Mikor a királynő újra megkérdezte a tükrét, elborzadt, hogy az továbbra is Hófehérkét állítja a legszebbnek. Háromszor öltött álruhát, hogy különböző praktikákkal megölje. Először házalónak öltözött színes szalagokkal és övekkel megrakodva, és bekopogott Hófehérkéhez, mikor a lány egyedül volt. Felajánlotta a lánynak, hogy próbálja fel az egyiket, és olyan szorosan megkötötte a derekát, hogy Hófehérke nem kapott levegőt, és elájult. A királynő halottnak hitte, és hazament, de a törpék megmentették, amint meglazították a szalagokat. Másodszorra mérgezett fésűkkel kopogtatott, de ismét eredménytelenül. Végezetül a királynő egy mérgezett almát készített: a fele fehér volt, a másik fele piros. Hófehérke immár habozott elfogadni bármit is, de a királynő ekkor félbevágta az almát, és megette a fehér részt (ami nem volt mérgezett), a másikat pedig a lánynak adta. Hófehérke az első harapás után azonnal mély kábulatba esett. Mikor a törpék megtalálták, nem tudták feléleszteni, ezért azt hitték tényleg meghalt, és egy üvegkoporsóba helyezték.

Egy idő után egy arra utazó herceg meglátta Hófehérkét a koporsójában. Elbűvölte a szépsége, és beleszeretett. Szívhezszólóan kérte a törpéktől, hadd vigye magával, akik végül beleegyeztek. Ám miközben felemelték a koporsót, a moccanástól kiugrott a Hófehérke torkán akadt alma, és a lány magához tért. A herceg megkérte a kezét, és hamarosan elkezdték szervezni az esküvőt.

Miközben még mindig azt híve, hogy Hófehérke halott, a hiú királynő újra kérdezte a tükrét, ki a legszebb a földön, de az váratlanul csalódást okozott neki, mivel így válaszolt: „Szép vagy, úrnőm, de a fiatal királynő százszor szebb nálad!”

Nem tudta, hogy az új királynő, akinek hivatalos az esküvőjére, a mostohalánya, és mikor megérkezett és meglátta őt, a szíve megtelt iszonyattal.

Büntetésül a gonoszságáért egy pár felforrósított vascipellőt kellett a lábára húznia, s abban addig táncolnia, míg holtan össze nem esett.

Kommentár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Grimm fivérek első kiadásában a mese gonosztevője Hófehérke féltékeny anyja, tehát nem a mostohája. Egy másik folkloristának az első szerkesztést megelőzően küldött darabban nem a vadászt utasították, hogy vigye ki az erdőbe, hanem egy szolga vitte magával a lányt, és magára hagyta, míg ő virágot szedett.[2] A változást annak tulajdonítják, hogy a történetet enyhíteni kívánták.[3]

Hófehérke, habár a mese végén férjhez megy, mindössze hétéves, mikor a mostohája megpróbálja megölni. Ezt azzal magyarázzák, hogy éveket szendergett át a koporsóban, mások szerint a törpékkel élt jóval tovább. Mindezzel együtt a meséhez készült illusztrációkban Hófehérke alakja általában jóval idősebb, mint egy hétéves kislány.[4]

Interpretációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történetet számos alkalommal dolgozták fel az irodalomban, a filmművészetben és televízión, valamint a zenében.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franz Jüttner illusztrációi

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Heidi Anne Heiner, "Tales Similar to Snow White and the Seven Dwarfs"
  2. Kay Stone, "Three Transformations of Snow White" p 57-8 James M. McGlathery, ed. The Brothers Grimm and Folktale, ISBN 0-252-01549-5
  3. Maria Tatar, The Hard Facts of the Grimms' Fairy Tales, p36, ISBN 0-691-06722-8
  4. Maria Tatar, p 83, The Annotated Classic Fairy Tales, ISBN 0-393-05163-3

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hófehérke témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá Hófehérke hófehérke címszóra a Wikiszótárban!