Gerrit Rietveld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerrit Rietveld
Gerrit Thomas Rietveld.jpg
Gerrit Thomas Rietveld
Született 1888. június 24.
Utrecht
Elhunyt 1964. június 25. (76 évesen)
Utrecht, Hollandia
Foglalkozása építész
desinger
Számítógépes grafikus

Gerrit Rietveld (Teljes neve: Gerrit Thomas Rietveld) (Utrecht, 1888. június 24. – Utrecht, 1964. június 25.) holland építész és bútortervező. A De Stijl körül szerveződött művészeti mozgalom tagja, 1917–1931 között Theo van Doesburg barátja és munkatársa.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vörös-kék szék (1917)

Bútorasztalos gyermekeként látta meg a napvilágot, apja műhelyében kitanulta a mesterséget, de többre vágyott, esti tanfolyamokon képezte magát, a formatervezés mellett leginkább az építészet érdekelte.

Az avantgárd művészetek irányába tájékozódott, 1917-től a De Stijl művészeti csoporthoz csatlakozva eljutott a geometrikus absztrakcióig. Theo van Doesburg, Van Esteren és Rietvel rengeteget kísérleteztek, maketteket készítettek, kísérletezéseikből az építészet területén a De Stijl mozgalom első nagy sikere 1924-ben valósult meg, a Rietveld által épített utrechti Schröder-ház, amely egy józan, nyitott és világos mestermű.[1]

A családfő halála után az özvegy és három gyermeke azon gondolkodott az 1980-as évek elején, hogy vissza kellene állítani a ház eredeti állapotát, megkérték erre a rekonstrukcióra Bertus Mulder építészt, aki dolgozott Gerrit Rietvelddel. Az özvegy Schöderné még ebben a házban élte le az életét[2], aztán a házat múzeummá nyilvánították. E ház a modern stílus egyik prototípusa, mintegy megtestesíti a De Stijl mozgalom építészeti alapelveit, a sík felületek dinamikus térszerkezetbe rendezését.[3] Az idő próbáját is kiállta, 2000 óta az UNESCO világörökség része.

Rietveld 1928-tól a CIAM építészeti mozgalomban tevékenykedett. Mind építészeti alkotásaiban, mind bútorterveiben jelentős szerepet töltött be a funkciók maximális figyelembe vétele. Elve az volt, hogy minden felesleges dísztől szabaduljon meg az alkotás, kövesse az aritmetika elveit és töltse be rendeltetését. A ház kapjon elég napfényt, a bútor legyen kényelmes és praktikus. Ez a lényegében konstruktív építkezés és formatervezés a funkcionalizmus jegyében lett elgondolva, hasonlóképpen gondolkodtak az építészek Európa számos más országában.

1931-ben építeni kezdett egy nagy világos, több családnak alkalmas négyszintes házat Amszterdamban. Az első blokkot 1931-től, a második blokkot 1935-től építette, majd az igényeknek megfelelően továbbépítve összesen négy blokkból áll az épület, amelyben napjainkban a Gerrit Rietveld Akadémia működik. 1951-ben Arnhemben épített 6 üdülő villát a megrendelők kívánsága szerint, ezekből egyet helyreállítottak az eredeti formában 2007-ben, ma ebben egy helyi holland néprajzi múzeum működik. Számos lakóház, középiskola, kiállítási pavilon építésével bízták meg, utolsó nagy munkáinak egyike az amszterdami Van Gogh Múzeum terve, amelyet többekkel tervezett, s majd csak posztumusz 1973-ban valósult meg.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermek-szék (1919)
Többekkel dolgozott rajta (1931-32)
Kétemeletes zeneiskola, Utrecht (1932)
Gerrit Rietveld Akadémia, Amszterdam(1931-)
Üdülő ház Arnhemben (1951)
Van Gogh Múzeum, Amszterdam (1973)

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az utrechti Schröder-ház (1924-27)
  • Bécsi lakótelep[4] (többekkel, 1931-32)
  • Négyszintes lakóház, Amszterdam, (1931-)
  • Kétemeletes zeneiskola, Utrecht (1932)
  • Metz & Co. ház, Hága (1934)
  • Hétvégi házak[5] Arnhem, Hollandia (1951)
  • Holland pavilon a velencei biennálén (1953-54)
  • Holland pavilon a Brüsszeli Világkiállításra (1958)
  • Az amszterdami Van Gogh Múzeum tervei többekkel[6] (posztumusz 1973-ban valósult meg)

Bútor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vörös-kék (karos) szék (1917)
  • Karos szék oldalsó pajzsokkal[7] (1918)
  • Gyermek-szék (1919)
  • Tálalószekrény (1919)
  • Cikkcakk szék (1934)

Makettjei a Stijl c. lap 1923-as évfolyamából[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvételek a Schröder-házról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A geometrikus absztrakció i.m. 224-225. p.
  2. 95 éves korában, 1985-ben halálozott el.
  3. Udo Kultermann: A XX. század építészete. In A huszadik század művészete. Budapest : Corvina, 1993. 64. p. ISBN 963-13-3853-3
  4. Werkbundsiedlung Wien.
  5. Hat épület a megrendelők kívánsága szerint
  6. Joan van Dillen és J. van Tricht
  7. Van Gogh Múzeum, Amszterdam

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • A századvég és a századelő. (Historia del Arte. Tomo IX.) Budapest : Corvina, 1988. A geometrikus absztrakció lásd 213-239. p. ISBN 963-13-2393-5
  • Wend Fischer: Bau Raum Gerät (p.125, 127.) - R. Piper Verl. München, 1957.
  • Művészlexkon 4/p.578. - Corvina K. Bp. 1995. - ISBN 963 13 3967 X

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gerrit Rietveld című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerrit Rietveld témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]