Gergelyiugornya
| Gergelyiugornya | |
 | |
| Az új II. Rákóczi Ferenc híd | |
| Közigazgatás | |
| Település | Vásárosnamény |
| Alapítás ideje | 1939 |
| Városhoz csatolás | 1969 |
| Irányítószám | 4803 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Gergelyiugornya
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 07′ 39″, k. h. 22° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 39″, k. h. 22° 20′ 45″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergelyiugornya témájú médiaállományokat. | |
Gergelyiugornya 1969 óta Vásárosnaményhoz tartozó egykori község, mely 1939-ben keletkezett Gergelyi és Ugornya egyesítésével.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a magyar-ukrán határtól 21 km-re, a Tisza jobb partján, a Szamos torkolatával szemben fekszik. Vásárosnamény központjától 2 km-re keletre található, a központtal a 2013-ban elkészült II. Rákóczi Ferenc közúti híd[1] köti össze. Áthalad rajta a 41-es főút.
Története
A két elődtelepülés, Gergelyi és Ugornya már a középkorban is létezett.
Vályi András szerint: „GERGELYI. Magyar falu Bereg Vármegyében, fekszik a’ Tiszaháti járásban.”
„UGORNYA. Magyar falu Bereg Várm. földes Urai Vay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Vatkához nem meszsze, mellynek filiája.”[2]
Fényes Elek szerint: „Gergelyi, magyar falu, Beregh vmegyében, ut. p. V. Naményhez 1/4 órányira a Tisza jobb partján: 16 r. kath., 4 g. kath., 385 ref., 30 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szénája, gyümölcse elég; szálokkal kereskedik. F. u. Vay, Somosy, s m.”
„Ugornya, Beregh vm. magyar falu, ut. p. V. Naményhez 1/4 órányira: 10 r. kath., 321 ref., 80 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Syngóga. F. u. többen.”[3]
1939-ben egyesültek és 1969 óta Vásárosnamény részei.[4] Az 1990-es években a várostól való különválását kezdeményezték, ez azonban nem járt sikerrel.[5]
Nevezetességei
- Tiszai szabadstrand
- Atlantika Vízividámpark
- 3 templom (2 református, 1 katolikus)
- Az „Egyesülés lángja” emlékfaragvány a Petőfi Sándor ÁMK udvarán.
Jegyzetek
- ↑ Megnyitották az új Tisza-hidat Archiválva 2014. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 2013. január 21.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Gergelyiugornya története a KSH online honlapján.
- ↑ Vásárosnaményi bíróság, hivatali archívum
Külső hivatkozások
