Fehércsőrű búvár

Fehércsőrű búvár
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Búváralakúak (Gaviiformes);
Család:	Búvárfélék (Gaviidae);
Nem:	Gavia;
Faj:	G. adamsii;
Tudományos név
	Gavia adamsii; (G.R. Gray, 1859)
Elterjedés
	A fehércsőrű búvár elterjedési területe költőhely telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fehércsőrű búvár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fehércsőrű búvár témájú médiaállományokat és Fehércsőrű búvár témájú kategóriát.

A fehércsőrű búvár (Gavia adamsii) a madarak (Aves) osztályának búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt George Robert Gray angol zoológus írta le 1859-ban, a Colymbus nembe Colymbus adamsii néven.^[3] Tudományos nevét Edward Adams brit haditengerészeti sebész és természettudós után kapta.

Előfordulása

Az Északi-sarkon Oroszország, Alaszka és Kanada területein költ, télen Norvégia, Kelet-Szibéria és Nyugat-Kanada tengerpartjai mentére húzódik.

Természetes élőhelyei a tundrák, mocsarak, tavak, folyók, patakok környékén, valamint torkolatok és tengerpartok.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon először 2016. december 3-án figyelte meg egy fiatal példányát Kókay Bence, Kiss Áron, Mészáros József és Takács Ádám Balatonföldvárnál.^[5]

Megjelenése

Átlagos testhossza 91 cm, szárnyfesztávolsága 137–152 cm, testtömege 4000–6500 gramm,^[6] alig nagyobb a jeges búvárnál. Nászruhában nagyon hasonlít a jeges búvárra: feje fekete, alul fehér, oldala és háta fekete színű fehér pöttyökkel. Nyugalmi ruhában szürke, csak nyaka és álla fehér. A jeges búvártól egyedül szalmasárga csőre különbözteti meg, amely egy kicsit felfelé hajlik.

Életmódja

A többi búvárhoz hasonlóan halakkal táplálkozik, azokat a víz alatt kapja el.

Szaporodása

Általában 2 tojást raknak, a csupasz földre, színük barna sötét foltokkal.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 11000-21000 példány közötti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ Lendvai Csaba-Orbán Zoltán: Első alkalommal láttak fehércsőrű búvárt Magyarországon!. mme.hu, 2016. december 5. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 24.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[5] Lendvai Csaba-Orbán Zoltán: Első alkalommal láttak fehércsőrű búvárt Magyarországon!. mme.hu, 2016. december 5. (Hozzáférés: 2017. január 21.)

[F-6] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]