Gáll Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáll Endre
Született1868. július 16.
Nagykőrös
Elhunyt1935. december 10. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaügyész
TisztségeMagyarország legfőbb ügyésze (1934–1935)
IskoláiHeidelbergi Egyetem
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáll Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gáll Endre (Nagykőrös, 1868. július 16.Budapest, 1935. december 10.) magyar jogász, aki 1934. október 1. és 1935. június 14. között Magyarország koronaügyésze volt.

Életpályája[szerkesztés]

Református családban született; Gáll Endre (1834–1909) helyettes jegyző és levéltáros, valamint Ács Judit fiaként, 1868. augusztus 1-jén keresztelték.[1] Édesapja a kecskeméti királyi bíróság első elnöke volt. Középiskolai tanulmányait Bécsújhelyen és a kecskeméti piarista gimnáziumban végezte. Jogi diplomáját a budapesti egyetemen és a heidelbergi egyetemen szerezte meg. 1891-ben állami szolgálatba lépett. 1894-ben albíró volt Jászberényben. 1896-ban Debrecenben alügyész volt. 1898-ban ügyész lett és Budapestre költözött. 1904-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1905-ben nevezték ki Pest megye koronaügyészségébe.

1907–1908 között ügyészként tevékenykedett a hírhedt Dános-gyilkosságok tárgyalásán. Később ezt a szerepet "élete legnagyobb bűnügyi nyomozásának" nevezte. 1915-ben kinevezték a Pest megyei koronaügyészség elnökévé. 1934. október 1-jén Lázár Andor igazságügyi miniszter koronaügyésszé nevezte ki. Azonban hamar megbetegedett, és 1935. június 14-én nyugdíjba ment. 1935. december 10-én halt meg.

Házastársa Lánczy Etel Matild (1878–1968) volt, Lánczy József és Puky Matild lánya, akit 1900. december 8-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[2]

Temetése a Kerepesi temetőben volt.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Endre Gáll című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Előző
Magyar István
Magyarország főügyésze
1934–1935
Következő
Finkey Ferenc